Egyre gyakrabban fordul elő, hogy esténként egy-egy magányos róka bukkan fel Budapest utcáin. De természetes ez? Jelent bármiféle veszélyt a róka a városban lakó emberekre?
A történelem során az infrastruktúra fejlődése, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. Közülük az ökológiai szempontból generalistának – azaz széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek – tekinthető fajok, mint például a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest vagy a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez. Ezért a lakott területen, illetve a városba mélyen behúzódó, esetenként elhanyagolt zöldterületen, telkeken is megtelepedtek, általánosan előfordulnak. A fent említett fajok őshonosak, jelenlétük nem a túlszaporodásnak, hanem alkalmazkodóképességüknek, és az új élőhelyek meghódításának köszönhető. A városi életközösség ugyanolyan természetes alkotóelemei, mint a feketerigó, a szúnyog, vagy a harkály.
A nemkívánatos helyen megjelenő vagy esetleg kárt okozó kisragadozókat arra specializálódott kisállat-befogó szakemberek tudják élve fogó csapdával megfogni, és eltávolítani a területről. A legtöbb önkormányzatnak hivatalos kapcsolata van ilyen szakemberekkel. A belterület nem a vadászterület része, így az ott megjelenő vadfajokkal kapcsolatban az önkormányzatoknál érdemes bejelentést tenni.
A rókák esetében általánosan ismert tény, hogy a veszettség hordozói. Szerencsére Magyarországon a folyamatos vakcinázásnak köszönhetően a vadon élő rókaállományból szinte eltűnt ez a betegség, mégis, ha gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot. Önmagában a rókák városi megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon: www.veszettsegmentesites.hu
