Home Természetvédelem Természetvédelem a Parkerdőben

Természetvédelem a Parkerdőben

Parkerdő Természetesen

2008-2015 között három, egymásra épülő pályázat keretében mintegy 1 milliárd forint európai uniós támogatást nyert a Pilisi Parkerdő Zrt. a területén lévő védett élőhelyek fejlesztésére. Olyan fajok érdekében történtek a beavatkozások, mint a pilisi len, a magyarföldi husáng, a hegyi tarsóka vagy éppen a Pilis kétéltű faunája. Vizes élőhelyek újultak meg és több száz hektáron sikerült visszaszorítani az agresszívan terjedő bálványfát. A térség természetvédelmi állapotában jelentős javulást hozó programról további információt a www.parkerdotermeszetesen.hu oldalon olvashatnak.

Életet adó holtfa

A holt faanyag az erdő természetes immunrendszerének része. A lábon álló és a földön fekvő elhalt törzsek számos állatfajnak nyújtanak táplálékot és esetenként kizárólagos élőhelyet. A holtfákhoz kapcsolódó élőlények sokasága az erdei életközösség változatosságának, biodiverzitásának fontos eleme. Az örökerdő-gazdálkodás során tudatosan meghagyott holtfák emellett jelentős víztartalékot is raktároznak, amit a növényzet az aszályos időszakokban hasznosít. A holt faanyag jelenlétéből így az erdei életközösség, a termőhely és az erdőgazdálkodó is egyaránt „profitálhat”.

Invazív fafajok visszaszorítása

Agresszív terjedésével számos behurcolt fa- és cserjefaj elhódítja az életteret az őshonos fajok elől. A főváros környéki erdőkben ilyenek a bálványfa, a zöld juhar, a kései meggy vagy a japán keserűfű. A természetes károsítók hiánya, a klímaváltozás következtében módosuló termőhelyi adottságok kedveznek elterjedésüknek, így az őshonos fajok védelmében szükséges az aktív beavatkozás. Na de milyen módszerekkel is szorítható vissza a bálványfa terjedése?

Pilisi kistavak rekonstrukciója

A víz az erdő éltető eleme. A Visegrádi-hegységben és a Pilisben több mint száz természetes és mesterséges „kistó”, továbbá számos természetes vízfolyás és patak található. Ezek mind a védett kétéltűek fontos élő- és szaporodási helyei, a fekete gólya és még számos faj táplálkozó helyei. A 2008-ban indult „Parkerdő természetesen” program keretében a medrek kitakarításával, az elfolyás megakadályozásával, a vízzáró réteg helyreállításával, hallépcsők és elkerülő csatornák kialakításával megkezdődött a vízfelületek rekonstrukciója, a víz erdőterületen történő visszatartása.

Madárélőhelyek védelme

A Pilisi Parkerdő Zrt. rendszeres fészkelő vendége a fokozottan védett fekete gólya. Ez a faj, fehér rokonával ellentétben, fészkeléskor a háborítatlan erdőterületeket részesíti előnyben. A Pilismaróti Erdészet szakemberei a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival közösen nyomon követik és segítik a térségben élő fekete gólyák életét. Műfészket helyeznek ki számukra, védik a fészekaljat és meggyűrűzik a fiatal egyedeket. A változatos élőhelyet jelzi egy másik fokozottan védett faj, a rétisas megjelenése is.

Denevérfajok védelme erdeinkben

A 28 magyarországi denevérfajból 22 megtalálható a Pilisi Parkerdő területén. Az örökerdő-gazdálkodás során tudatosan visszahagyott holtfák jelenléte nagyban javítja a denevérek életlehetőségeit. Így olyan új fajok jelentek meg az utóbbi időben, mint a nimfadenevér, a tavi denevér vagy a fehértorkú denevér. A NATURA 2000 jelölőfajnak számító denevérállományok monitorozását a Dunazugi Denevérkutató Csoport végzi a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával. A hazai denevérek rovarevők, így a kártékony rovarok fogyasztásával éjszakánként folytatják a madarak hasznos nappali munkáját.

Kétéltű fajok védelme

20 kétéltű- és hüllőfaj él a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. Monitorozásukat a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya végzi. Felméréseik eredménye alapján az erdőgazdaság olyan élőhelyvédelmi programokba kezdett, mint például a pilisi kistavak rekonstrukciója. Fontos az egyes fajokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, a negatív előítéletek eloszlatása is, ezért külön kiadvány készült a pilisi siklók, békák, gyíkok, gőték és társaik bemutatására.

A zöldhulladékról

A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs, vagyis az úgynevezett zöldhulladék nem tűnhet veszélyesnek, sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban hatalmas és rendkívül káros tévedés. Az illegálisan lerakott zöldhulladék komoly problémát jelent a természeti területekre nézve, különösen az aszályos, forró hetekben. Invazív fajok megjelenése, illegális hulladéklerakás, hívatlan vaddisznók, tűzveszély – mindez együtt jár a zöldhulladék felelőtlen kezelésével.

Ex situ növényvédelem

A Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenyen csatlakozott ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amely a veszélyeztetett és védett növényfajok 75%-ának gyűjteményes kertekben történő elhelyezését tűzte ki céljául. A biológiai sokféleség megőrzését szolgáló program során az erdőgazdaság együttműködést kötött az ELTE Füvészkerttel, ahonnan 42 védett növényfajt telepítettek a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkert féltermészetesnek tekinthető élőhelyére. A Gödöllői és a Budakeszi Erdészeti Arborétumokra is kiterjeszteni tervezett programban a fajmegőrzés mellett tudományos kutatások és ismeretterjesztő munka is kezdődik.

Tündérkertek – az őshonos gyümölcsfák génbankjai

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését. Az őshonos gyümölcsfajták megmentésére alapított ültetvényben mára közel 1000 őshonos gyümölcsfát őriznek és szaporítanak. A fák nagy része a Zsámbéki-medencében indított sikeres fajtamentő programból származik. A génmegőrzés mellett fontos cél az eltűnőben lévő fajták újbóli termesztésének támogatása, és a gyümölcsfelhasználáshoz kapcsolódó népszokások megőrzése.

Pilisi Bioszféra Rezervátum

Hogyan őrizhetjük meg a természet gazdagságát, miközben fel is használjuk javait? Erre a kérdésre keresik a választ a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészei az 1981-ben létrehozott Pilisi Bioszféra Rezervátumban. Az UNESCO kezdeményezésére létesített rezervátum fenntartásához megalakulása után a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is csatlakozott, így napjainkban a két szervezet közösen biztosítja a térség fajainak, élőhelyeinek megőrzését. A munka eredményét közösen ismertetik számos szakmai fórumon, a jövő generációinak pedig az erdészeti erdei iskolák és oktatóközpontok programjain adják át.

Szénások Európa Diplomás Terület

A Budai-hegységben fekvő Szénás-hegycsoport olyan természeti értékeket őriz, mint a világon egyedül itt nyíló pilisi len. A Szénások élőhelyeinek helyreállítását, őrzését, kutatását és bemutatását az Európai Unió LIFE programja 2008-ig 254 millió forinttal támogatta. A pályázat befejezését követően a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött, amelyhez 2016-ban a Pilisszentiváni Önkormányzat is csatlakozott. Ezzel olyan, Magyarországon egyedülálló mintaprogramot indítottak el, ahol az erdő- és vadgazdálkodás bevételeit a természeti értékek megőrzésére forgatják vissza.

Erdőrezervátumok

A Pilisi Parkerdő területén négy erdőrezervátum található, köztük az egyes sorszámot viselő Pilis-oldal Erdőrezervátum. A magterületből és védőzónából álló erdőrezervátumok célja, hogy megfigyelhetők és modellezhetők legyenek az erdőkben zajló természetes folyamatok. Ennek érdekében a magterületeken minden emberi tevékenységet felfüggesztenek. A Pilisi Parkerdő Zrt. folyamatosan részt vesz a területén lévő erdőrezervátumok fenntartásában, és napi erdőkezelési gyakorlata során is hasznosítja az erdőrezervátum-kutatás eredményeit.

Pilisi Erdőökológiai Kísérlet

Milyen hatással vannak a termőhelyre a különböző erdőkezelési módszerek? Hogyan befolyásolják az erdő természetes regenerációját és az élővilág sokféleségét? Milyen változásokat okoz ebben az összetett folyamatban az erdei állatok jelenléte? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Ökológiai Kutató Intézetével közösen indított kutatás a pilisszentkereszti Hosszú-hegyen, ahol a Pilisi Parkerdő szakemberei öt eltérő állománykezelési módot hasonlítanak össze. A kutatás eredményei már rövid távon alkalmazhatóak a mindennapi erdőgazdálkodás és a természetvédelmi kezelés során.

AJÁNLJUK

LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK