Home Természetvédelem Természetvédelem a Parkerdőben Denevérfajok védelme erdeinkben

Denevérfajok védelme erdeinkben

Az örökerdő-gazdálkodás során a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei különös gondot fordítanak az erdő biológiai sokféleségének megőrzésére, a meglévő és az újonnan megjelenő fajok óvására. E tevékenység egyik elemeként hátrahagynak holtfákat az általuk kezelt erdőkben. Ezek, az avatatlan szem számára halottnak, „feleslegesnek” tűnő fák egyebek mellett otthont és búvóhelyet nyújthatnak számos fontos állat- és növényfajnak, így a Pilisi Parkerdőben újonnan megjelent nimfadenevérnek, tavi denevérnek és a fehértorkú denevérnek is.

A csaknem 30 ezer hektáron elterülő Pilis és a Visegrádi-hegység a biológiai sokféleség megóvását, a természetes élőhelytípusok és vadon élő állatok természetvédelmi helyzetét segítő Natura 2000 hálózat része. A terület „zöld hidat” képez a Börzsöny és a Budai-hegység között, így ez az egyik legjelentősebb élőhely a Közép-Dunántúlon. A Natura 2000 élőhelyek alaposabb megismerése és feltérképezése érdekében – az élőhelyvédelmi EU-irányelvvel összhangban – a területeken folyamatos rendszerességgel kell célkutatásokat végezni, amelyek az élőhelyek és a területen előforduló fajok jobb megismerését, illetve EU-szintű átláthatóságát is megalapozzák.

Mivel számos hazai Natura 2000 területünk éppen a denevérfajok fokozott jelenléte miatt kerülhetett a hálózatba, azok tudományos és természetvédelmi szempontú feltárásában nagy a felelősségünk. A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található térségek kutatását és az adatszerző munkát a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával és segítségével az önkéntes alapon szerveződött Dunazugi Denevérkutató Csoport végzi 2010-től.

Erdőgazdálkodási tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a lábon száradt, vagy álló holtfát a lehető legtöbb esetben visszahagyjuk az erdő területén. Csak akkor teszünk kivételt, ha a holtfa turista- vagy kerékpárutakat, letelepedőket vagy műszaki létesítményeket veszélyeztet. Nagy öröm, hogy ennek a szakmai megközelítésnek köszönhetően nem csak a már meglévő, hanem egyes újonnan érkező állatfajok is otthonra találhatnak a Pilisi Parkerdőben. Tevékenységünk eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt évek során három új, eddig a területen ismeretlen denevérfaj is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben.

A különböző denevérfajokat elfogadott kutatási tervek birtokában, hálókkal fogják be a szakemberek. A madaraktól eltérően a denevéreket nem a lábukon, hanem az alkarjukon gyűrűzik meg a kutatók, hogy minél több hasznos adatot (pl. téli és nyári szálláshelyek kapcsolata, vándorlási útvonalak felderítése) tudjanak gyűjteni róluk. A Pilisi Parkerdő területén a tavi, a vízi, a közönséges és a hegyesorrú denevérekre kerül jelölőgyűrű.

A gyakori tévhitekkel ellentétben, az Európában fellelhető ötvenkét denevérfaj mindegyike rovarevő, vagyis az emberekre nézve teljesen ártalmatlanok. A denevérek az egyetlen olyan emlősök, amelyek aktív repülésre képesek, a kártevő rovarok elfogyasztásával ráadásul rendkívül sok hasznot hajtanak az embernek. Az erdei életközösség fontos részei, gyakorlatilag azt a tevékenységet végzik éjszaka, amit a madarak napközben.

AJÁNLJUK

LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK