A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megőrzése a természeti értékek fenntartásával és védelmével foglalkozó szakmai munka egyik legfontosabb feladata, amely hosszú távon határozza meg a klímaváltozás hatásaival szembeni küzdelem eredményességét, így pedig bolygónk jövőjét is. A Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási munkájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a szakmai módszerek, amelyek támogatják e célkitűzéseket. Az örökerdő-gazdálkodás mellett a parkerdő mind többet áldoz fajmegőrzési programokra is, amelyek egyik szakmai együttműködő partnere az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje.
Magyarország aláírta a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek 2020-ig vállalt célkitűzése, hogy a Föld veszélyeztetett növényfajainak 75 százalékát gyűjteményes kertekbe telepítve is gondozzák. Ennek érdekében az ELTE Füvészkertből, azaz Budapest belvárosából, 42 védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, amely Visegrádon található és a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli körülményeket biztosít. A füvészkertek növényállományával kapcsolatban az idegenhonos és inváziós fajok folyamatos monitorozása, illetve egyes regionálisan őshonos fajok szaporítása is a kitűzött célok közé tartozik. Az ELTE és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös munkája a jövőben kiterjedhet a Gödöllői Erdészeti Arborétumra és a Budakeszi Erdészeti Arborétumra is.
Az együttműködés egyik célja, hogy a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló, gyűjteményes kertekben szaporított növényeket a gyűjteményes kertekből közvetlenül a természetbe történő kitelepítés helyett több lépcsőben szoktassuk az új körülményekhez. Jelen esetben a Bertényi Miklós Füvészkert féltermészetes élőhelyére kerülnek, ahol biztosított a növények akklimatizációja. Kezdetben csak a Visegrádi-hegység növényeiből történik ilyen irányú betelepítés, később a Pilisből és más, távolabbi helyszínekről származó védett növények, mint a farkasboroszlán és egyéb fásszárúak kihelyezése is megtörténhet.
Az együttműködésnek köszönhetően a későbbiekben kulturális és ismeretterjesztő programok szervezése, szakmai programok megvalósítása és tudományos munka területén is előrelépések várhatóak. A tudományos célkitűzések közé tartozik többek között egyes klímakísérletek megvalósítása, az Urban Forestry városfásítási programban való részvétel, továbbá az ELTE hallgatói számára nyújtott támogatás és szakmai gyakorlati hely biztosítása.
A biológiai sokféleség megőrzése, a fajmegőrző munka a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység szerves része. Azonban ehhez a munkához nem elég önmagában az erdőgazdálkodó, sokféle tudás és tapasztalat együttműködése vezethet eredményre. Ezért fontos, hogy olyan szakemberekkel együttműködve tudjunk dolgozni a jövő erdeinek fenntarthatóságán, mint az ELTE Füvészkert munkatársai.
