Berek
A nádasok területe a folyók lecsapolása és a tavak körbeépítése miatt jelentősen lecsökkent napjainkra. Pedig a vízpart nem csak a strandolók kedvence. A folyószabályozások előtt a Kárpát-medence jelentős részét az év egyes időszakaiban részében elöntött területek, ligeterdők alkották, de még ma is „madár nagyhatalomnak” számítunk. Hazánkban több fontos pihenő és gyülekezőhely van a költöző vízimadarak számára, mint például a Hortobágy. A nádasok nem ritkán Európai jelentőségű védett élőhelyeknek számítanak. Sok faj csak itt találja meg életfeltételeit, mint a gémfélék és a ritka ragadozók; a barna kánya és a barna rétihéja.
1.Barna kánya (Milvus migrans)
Villás farkáról és hosszú szárnyáról ismerhető fel repülés közben. Hosszú farkát manőverezés közben elfordítja. Ártéri erdőkben költ hazánkban, vonuló faj.
2.Barna rétihéja (Circus aeroginosus)
Szárnya alulról nézve szokatlanul világos, a fekete szárnycsúcs határozottan elkülönül. A barna kányánál kicsit kisebb. Náddal sűrűn benőtt tavak mentén költ. Vonuló, Afrikában telel.
3.Kis kócsag (Egretta garzetta)
A kócsagok is gémfélék, így hajlított nyakkal repülnek, erről könnyű őket megismerni a levegőben. Ritka madár a kis kócsag, sokkal gyakrabban találkozhatunk a hozzá nagyon hasonló nagy kócsaggal. A kis kócsag csőre mindig fekete, a nagy kócsag csőre a költési időszak kivételével sárga. A kis kócsag lába sárga és rövidebb, a nagy kócsag lába mindig fekete és viszonylag hosszú. Mindkét faj vonuló, Afrikában tölti a telet.
4.Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
Zömök, rövid nyakú gémféle, sokkal kisebb a szürke gémnél. Könnyű meghatározni, és gyakran látható a nádasok szélén. Esetleg a bölömbikával téveszthető össze, de a bakcsónak repülés közben a csőre kissé lefelé mutat, míg a bölömbikának felfelé. A hím szürke, fekete fejjel, a tojó szürkésbarna rejtőszínű. Hangja (kvak-kvak) alapján lett a népies neve Vakvarjú. Vonuló, Afrikában telel.
5.Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
A leggyakoribb úszóréce hazánkban. A bukórécékkel ellentétben az úszórécék csak a nyakukat és fejüket mártják a vízbe. Vadászható faj. A tojónak rejtőszíne van, lilás színű szárnytükörrel. A gácsér tavaszi nászruhája fémesen zöld fejével látványos. Télen a hím is a tojóhoz hasonló színű, feketés farka különbözteti meg. Állandó madár.
6.Denevérek (Chiroptera)
Meghatározásuk a hangjuk alapján is lehetséges, hangfelvételt készítve majd ezt kielemezve. Hazánkban minden denevérfaj védett. A fecskékhez hasonlóan itthon minden faj rovarevő. Mikor a fecskék elalszanak, alkonyatkor átadják a terepet a denevéreknek. Az egyedüli repülő emlősök, echolokáció segítségével tájékozódnak. A denevérek télen nyugalomba vonulnak, téli álmot alszanak.
7.Szürke gém (Ardea cinerea)
Tollazata felül középszürke, alul szürkésfehér. Csőre hegyes, erős, szürkéssárga. Szárnya repülés közben erősen hajlított. Röptében a darutól behúzott nyaka különbözteti meg.
8.Szárcsa (Fulica atra)
A vízityúkkal téveszthető össze, de megkülönbözteti tőle fehér homlokpajzsa (fehér folt a csőre felett). A vízityúk homlokpajzsa feltűnően piros. A szárcsa lába nem olyan úszóhártyás, mint a récéké, hanem csak az előre néző, hosszú ujjai úszókaréjosak. Rejtőzködő, óvatos madár, vonuló.
