A Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkban 65 ezer hektáros területet kezel, ami a Budai- és a Visegrádi-hegység, valamint a Pilis mellett magába foglalja a Pesti- és a Csepeli-síkság egyes részeit, a Gödöllői-dombságot és a Gerecse egy részét. Az erdőgazdaság 116 községhatárban, közte 16 budapesti kerületben kezeli az erdőket. Legnagyobb részt Pest megyében, de több Komárom-Esztergom, Fejér, Heves és Nógrád megyei településen is gazdálkodik.
A legnagyobb összefüggő erdőtömböt a Dunazug-hegység jelenti. Ezt a központi területet már 1955-ben összevonták a korábbi pilisi erdőgazdaságok, valamint a Visegrádi-hegység szentendrei és visegrádi területeiből, és az Esztergom központtal működő Pilisi Állami Erdőgazdaság alá rendelték. Ennek a szervezetnek az átalakításával, az általa kezelt területekre alapozva és a Visegrádi Vadgazdaság beolvasztásával alakult meg 1969-ben az új működési alapelveket célul kitűző Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, ahol közel 9000 hektár erdő elsődleges rendeltetése azonnal az üdülési, illetve tájvédelmi céloknak megfelelő lett.
A kezdeti szervezési munkák közben folyamatosan bővült az erdőgazdaság területe: 1970-ben a Gödöllői Állami Erdőgazdaságtól a Budapesti Erdészetet, majd 1973 nyarától a Nagykunsági Állami Erdőgazdaságtól a Ráckevei Erdészetet csatolták a Parkerdőhöz. A Budapesti Erdészet területével az ország leglátogatottabb, szakmai szempontból a legtöbb kihívást jelentő erdei, míg Ráckevével az eddigi hegyvidéki területek mellett kuriózumnak számító síkvidéki és ártéri erdők kerültek az erdőgazdasághoz. Kialakult a mai napig fennálló változatos erdőkép, ami a síkvidéktől a dombvidéken át a hegyvidékig szinte az összes erdőtípust magában foglalja.
A következő nagy változás 1989-ben következett be, amikor a Telki központtal működő Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságot a Parkerdőhöz csatolták. Ekkor kezdték meg kialakítani a fővárosi és a pilisi parkerdőkhöz kapcsolódva az agglomerációban fekvő erdőterületek egységes kezelési modelljét. Összehangolták a parkerdei fejlesztéseket, egységesítették az erdőművelési szemléletet úgy, hogy a mai szemlélő már el sem tudja képzelni, hogy a főváros és az agglomeráció erdei ne alkotnának szerves egészet. Ezt követően már csak a kárpótlás során változott az erdőgazdaság területe, amikor mintegy 3000 hektár erdő és szántóterület került magánkézbe. A kilencvenes évek eleje óta aztán szinte változatlan működési területen gazdálkodik a Pilisi Parkerdő Zrt., biztosítva a főváros környéki erdők kezeléséhez szükséges egységes szemléletet.
