Pilisi Parkerdő az emberért és a természetes erdőkért

1767

A Pilisi Parkerdő idén is folytatta immár fél évszázados szakmai küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat és különféle szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint az 50 éves évfordulóra erdészek főszereplésével filmet készített.

A fél évszázados jubileumát ünneplő Pilisi Parkerdő működését fennállása óta az erdőgazdálkodás és a természetvédelem integrációjára építi, a manapság mind nagyobb jelentőségű természetvédelmi erdőkezelés keretében az erdőállományok természetességének megőrzése, javítása érdekében végzi feladatait. E szemlélet és szakmai gyakorlat eredményeként mára a Parkerdő kezelésébe tartozó 65 ezer hektár közel 40 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító módszerek segítik a biológiai sokféleség megőrzését.

A 2019-es jubileumi év tartalmas és eredményes volt a Parkerdőben:

  • A városi erdők kezelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióik fejlesztése a Pilisi Parkerdő elkövetkező szakmai időszakának legfontosabb feladatai közé tartozik. 2019-ben több fővárosi kerületi önkormányzattal együttműködve számos leromlott állapotú budapesti erdőterületet alakított parkerdővé, korszerűsítette infrastruktúráját, bővítve ezzel a városi erdők közjóléti, ökoturisztikai funkcióját. Ilyen együttműködés eredményeként újult meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő, a kispesti Kúttó-erdő, a XVI. kerületi Sashalmi-erdő, a II. kerületi Macis játszótér, valamint kézilabdapálya épült a hűvösvölgyi Nagyréten és kutyafuttató létesült a XVIII. kerületi Halmi-erdőben.
A felújított Macis játszótér a II. kerületben
  • Számtalan természeti értékét komplex programokkal óvja a Parkerdő. Génmegőrző programja elősegíti a klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló, egészséges, fenntartható erdők fennmaradását. A cél a speciális természeti adottságok között tenyésző kocsánytalan tölgy, olasz tölgy, valamint a molyhos tölgy főfafajú, elegyes erdők génkészletének megóvása. A Visegrádi-hegységben élő, tavaly az év vadvirágának választott kornistárnics fajmegőrzésére ebben az évben külön kezelési tervet dolgoztak ki. A madárvédelmi program keretében idén is több erdészet területén létesültek odútelepek, a Visegrádi-hegységben folyó Dunazugi Denevérkutató Programról pedig külön kiadvány készült. 2019 kétéltűje, a foltos szalamandra fennmaradását és szaporodását a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi fejlesztések biztosítják.
  • A Pilisi Parkerdő aktívan részt vesz az Agrárminisztérium által novemberben elindított Országfásítási Programban, amely hivatalosan a Parkerdő területén, Esztergomban kezdődött. Az erdőgazdaság Pilisjászfalu térségében mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer őshonos

facsemete telepítésével járul hozzá a programhoz és felajánlotta, hogy a résztvevő önkormányzatok számára megbízás esetén akár teljes körűen el is végzi az erdőtelepítési és fásítási munkákat.

  • Az UNESCO-projekt részeként novemberben megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a pilismaróti önkormányzat. A Pilisi Bioszféra Rezervátum fejlesztéséért létrejött együttműködés célja az ember és a természet összhangjának megteremtése, a környezeti nevelés, az ökoturisztikai szolgáltatások bővítése, valamint a természeti értékek megőrzése.
  • A Parkerdő kiemelten fontos feladata a környezeti nevelés, melynek egyik alappillére az idén fennállása 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark, ami májusban korszerű parasztudvarral bővült, így a hazánkban őshonos háztáji állatokat is testközelből ismerhetik meg a látogatók.
  • A szakképzésben is részt vállal a Parkerdő: idén hivatalos OKJ-s képesítést nyújtó erdészeti szakmunkásképzést indított, és terepi foglalkozás keretében is fogadja a piliscsabai AM KASZK Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnázium diákjait.
  • Évről évre egyre környezettudatosabbak az erdőkben túrázók, akik sok esetben már magukkal viszik a kirándulás során keletkezett hulladékot. Idén lakossági javaslatra szerelt le a Parkerdő kukákat olyan kirándulóhelyekről, ahová a szemetesek megléte miatt háztartási hulladékot hordtak a környékről. Az erdőgazdaság idén is mintegy 100 millió forintot költött a területén található, illegálisan lerakott szemét és veszélyes hulladék elszállítására. Ennyi pénzből körülbelül 2 millió facsemetét lehetne elültetni.
  • A Parkerdő az októberi jubileumi ünnepségén több elismerést is kapott a természetvédelem és a természetjárás összhangjának megteremtéséért, a fél évszázados munkáért: a Magyar Természetjáró Szövetség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is emlékplakettel, emléktárggyal köszöntötte. Az 50 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepségen vetítették le a „Türelem az erdőhöz” című filmet, ami több erdészgeneráció életét ábrázolva mutatja be a Pilisi Parkerdő történetét és szakmai munkáját.
A Magyar Természetjáró Szövetség elismerő oklevelét tartja kezében Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója

Mindemellett a Parkerdőben idén is folyt a megszokott szakmai munka: az erdészek 90 hektár idegenhonos erdőt alakítottak át őshonos fafajokból álló erdővé, de fontos feladat volt a 2014-es jégkárban sérült erdőállományok rehabilitációjának befejezése és az erdők biodiverzitásának növelését célzó beavatkozások is. Érdemes kiemelni, hogy a Parkerdő szakmai tevékenysége 1200 család számára biztosít megélhetést, az erdők gondozásához szükséges fakitermelések révén évente 15 000 háztartás jut megújuló energiaforrásból származó téli tüzelőhöz, a kormány szociális tűzifaprogramjának keretében pedig a Parkerdő 3600 köbméter mennyiségben szolgálta ki az önkormányzatokat, amelyek rászoruló családok téli fűtését tudták segíteni.

A Pilisi Parkerdőt bemutató, „Türelem az erdőhöz” című film itt tekinthető meg: