Lépésszámlálók figyelem!
Na, hány lépés volt? Ha átlagos magasságú felnőtt vagy, akkor futva valószínűleg 35 és 50 kettős lépés közötti eredményt kaptál. De ha rövidebbek a lábaid, akkor se keseregj! Csak az a lényeg, hogy megjegyezd a lépésszámod. Legközelebb már csak fejben kell szoroznod/osztanod. „Ha 100 méter nekem 44 kettős lépés, és a térkép szerint 50 métert kell megtennem, akkor futok 22 kettős lépést”. Azért nehogy most az út végéig a lépéseidet számold! Inkább figyelj a látnivalókra!
Ha gyalogoltál, valószínűleg 110 és 150 lépés közötti számot kaptál. Ha még pontosítani akarod az értéket, visszafuthatsz vagy visszagyalogolhatsz az előző tábláig. Ezt azért érdemes megtenned, mert erre lejtett az út. Visszafelé valószínűleg kicsit nagyobb számot kapsz, a kettőt átlagold, és azt a számot jegyezd meg!
Kitérő a Tábor-hegyi-barlanghoz
Fontold meg, hogy van-e kedved a zöld Ω jelzésen leereszkedni a Táborhegyi-barlanghoz. A távolság kevesebb, mint 400 méter, de a szintkülönbség 60 méter. Ez lefelé kellemes, de visszafelé izzasztó lehet. Ezen a táblán a barlang bemutatását olvashatod. Ha leszaladsz megnézni, akkor kedvcsinálónak, ha kihagyod, akkor azért, hogy mégse maradjon ki egészen az életedből.
Mit ne várj a Tábor-hegyi-barlangtól?
Sétát cseppkövekkel teli hatalmas termekben.
Miért?
- mert Magyarországon a leglátványosabb cseppkövek mészkőből vagy aragonitból képződnek, itt viszont az alapkőzet dolomit,
- mert itt nincsenek nagy termek, nem véletlen, hogy a barlang szerényebb neve Tábor-hegyi-sziklaüreg,
- mert a megkülönböztetetten védett barlang csak engedéllyel látogatható.
Mit várhatsz a Tábor-hegyi-barlangtól?
Látványos pihenőhelyet a barlang bejáratánál.
Azaz:
- gyönyörű kilátást Óbudára és a Pesti-síkságra,
- a barlang bejárata fölött egy szép cserszömörcés karsztbokorerdőt,
- stabil kőpadokat, amelyeket Budapest Székesfőváros Általános Vízépítési Alosztálya 1931 tavaszán épített, és a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészete 2018-ban felújított.
Miről nevezetes a Táborhegyi-barlang?
Mészkőben kialakult barlangokban biztosan jártál, nemcsak az Aggteleki-cseppkőbarlangban, de talán itt a közelben a Pál-völgyi-barlangban is. A Tábor-hegyi-barlang viszont dolomit kőzetben található. A dolomit eredetét tekintve nagyon hasonlít a mészkőhöz, legnagyobb tömegben tengeri mészkő átalakulásával alakult ki. A két kőzet tulajdonságaiban mégis vannak jelentős különbségek. Magyarországon a Budai-hegységen kívül a Pilisben, a Vértesben, a Bakonyban és a Dunántúlon még néhány helyen találunk dolomit hegyeket, de bennük nagy barlangok nincsenek. A Budai-hegység legnagyobb dolomitbarlangjának majdnem 100 éven át a Tábor-hegyi-barlangot tartották, egészen addig, míg 2011-ben tőle 400 méterre északra meg nem találták a Királylaki-barlangot. 1919-ben a az Óbuda fölötti sziklaüreget Kadić Ottokárnak, a horvát apától származó legendás magyar barlang- és őslénykutatónak is megmutatták, aki szép barlangtérképeket rajzolt. Később Schreier Ferenc lejjebb jutott az üregben, és 1929-ben közre is adta Kadić Ottokár térképének saját felmérésével kiegészített változatát. Mielőtt a szöveg alatt szemügyre veszed a Tábor-hegyi-barlang hosszmetszetét, gondolj arra, hogy a már többször emlegetett Kadić Ottokár Budapestet a barlangok fővárosának nevezte. Vajon miért? Tény, hogy a földtani viszonyok miatt Budapesten, ezen belül pedig éppen itt, a Rózsadomb környékén különösen sok barlang alakult ki. Ha kíváncsi vagy a barlangok gyönyörű világára, akkor a Pál-völgyi-, Ferenc-hegyi-, József-hegyi- és Szemlő-hegyi-barlangot vagy a Molnár János-barlangot érdemes tanulmányozni – legalább képeken és filmeken.
Az ábra alapján el tudod képzelni, hogy a bejárat után egy 10 méter magas kupolaszerű terembe lehet érni, ahol – mint egy török fürdőbe – természetes ablakokon át beszűrődik a fény. Na nem sok fény, de azért készült róla fotó. Itt láthatod. Ha nem elégszel meg a fényképpel, az év nagy részében megnézheted a „tetőablakokat”. A barlang csak engedéllyel látogatható, de abban az időszakban, mikor a denevérek védelme miatt nincs zárva a vasajtó, az előcsarnokba be szabad menni.
Barlang vagy sziklaüreg?
Az előcsarnok után már egyre szűkebbé válik a tér. Keresztjáratok is vannak, így jön ki, hogy a barlang hossza 162 méter, de a Torok, Zug, Ravaszlyuk nevek sejtetik, hogy nem beszélhetünk bejárható hosszról, legfeljebb bekúszható távolságról. A barlangot nem folyóvíz alakította ki. Álljon itt két mondat Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai (1995) című cikkéből, amelyben a kutató a barlang keletkezésére is utal:
„Tágas bejárata hévizes gömbfülkék sorába vezet, amelyből elágazó, lejtős járatrendszer
indul… Az irodalom ezeket az összekapcsolódó gömbfülke sorozatokat gyöngysorszerű vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozatoknak nevezi.”
Gyöngysorszerű vagy szőlőfürtszerű – Hát nem gyönyörű?
Kadić Ottokár 1931-ben a barlang belsejében a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából ásatásokat vezetett. Nem messze a bejárattól, a pleisztocén kori, vagyis 12 ezer évnél régebbi rétegekben jó állapotú emlőscsontokra bukkantak. A legizgalmasabb, hogy 1 méteres tülök hosszúságú gyapjas orrszarvú élt a területen, ami érthető, hiszen akkoriban nagyon hideg volt az éghajlat.
A Tábor-hegyi-barlang feltárása és védelme
Magyarországon a természetvédelmi törvény szerint minden barlang védett természeti érték, ami azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett két méternél hosszabb természetes üregek automatikusan védetté válnak. Lehet, hogy a törvény túlzásnak tűnik, de – a sok rossz példával szemben – a Tábor-hegyibarlang példája mutatja, hogy milyen nagy jelentősége van a gondos barlangfeltárásnak. A barlangok belsejéből a tudomány fontos földtörténeti, őslénytani, régészeti ismeretet szerezhet, ezért fontos, hogy a laza kitöltő anyag eltávolítása és a barlang feletti meglazult sziklatömbök megerősítése olyan gondosan történjen, mint az 1931-ben a Tábor-hegyi-barlang esetében megvalósult. Az értékek védelme magyarázza, hogy a barlangok bejáratát gyakran lezárják, a bejárást csak a denevérek számára biztosítják. A barlang bejáratánál található szerény, de szép teraszt 2018-ban a Budapesti Erdészet a barlangfeltárók eredeti munkáját tiszteletben tartva felújította. A változást a kőpadokról 2018 tavaszán és őszén készült fotók mutatják.
