Tündérkertek – az őshonos gyümölcsfák génbankjai

Jelenleg a Kárpát-medencében mintegy 150 tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését.

MÚLT

Az első facsemeték Kovács Gyula, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörőjének kertjéből érkeztek. A szakemberek almát, körtét, cseresznyét és szilvát ültettek, valamint egyes sorok végére elszórtan birs és galagonya is került. Az almát 5,5×5, míg a körtét és a szilvát 6×6, a cseresznyét pedig 7×7 m-es térállásba helyezték. A Budakeszi Tündérkert 3 hektáros területét ezután vadhálóval kerítették körbe, továbbá három helyen vezetékes vízvételi lehetőséget is kialakítottak.

2011 folyamán a Pilisi Parkerdő Zrt. sikerrel pályázott az Európai Unió génmegőrzési pályázatára, melynek köszönhetően 5 éven keresztül, 193 fafajta fenntartására kapott támogatást.

2013 januárjában és februárjában a Pilisi Parkerdő Zrt. fajtamentő programot hirdetett, és oltóvesszők gyűjtését kezdeményezte a Zsámbéki-medencében. A helyi településekre eljuttatott felhívás a vártnál is nagyobb sikert aratott: összesen 257 fáról érkezett oltóvessző. Ezt követően 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is gyűjtöttek szaporítóanyagot, amelynek mintegy kétharmada – a szakemberek nagy örömére – meg is eredt a kertben.

A nagyszámú csemete elhelyezése újabb terület bevonását igényelte, így további félhektáros terület hozzáadásával bővülhetett tovább a gyümölcsöskert.

A fentebb felsorolt fafajokon túl ezután sárgabarack, meggy és mandula is a gyűjteménybe került. Az akkor még a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Kertészettudományi Kartól a Pilisi Parkerdő Zrt. a gyűjtéssel egy időben ajándéknövényeket is kapott, így azóta egyes sorok végén különböző galagonyák is találhatóak, sőt, jó pár házi- és madárberkenye is látható. A gyűjtésből származó fák fajtája sok esetben nem ismert, hiszen a zömében idős, még a sváb lakosok által telepített gyümölcsök nevét a jelenlegi tulajdonosok nem tudják. A meghatározás és a fajtakörbe sorolás jelentős feladatát a Pilisi Parkerdő Zrt. kollégái folyamatosan végzik. 2017-ben a legidősebb fák 7, a legfiatalabbak pedig 2 évesek.

A megeredt csemetékből a gazdák mindig visszakapnak egy-egy fácskát, amivel a Pilisi Parkerdő Zrt. a fajta lokális fennmaradását és megőrzését segíti.

2016-ban a Pilisi Parkerdő Zrt. újabb ötéves pályázatot nyert, amellyel immár 285-re bővült a támogatott fafajták száma. A pályázat feltétele volt, hogy a negyedik év végéig a termésekről az erdőgazdaság munkatársai fényképet készítsenek, és fajtánként legalább két fát neveljenek. Fentiek miatt az ültetvény területének további bővítése várható.

JELEN

Az oltóvesszők gyűjtése során sikerült jó kapcsolatot kialakítani a lakossággal. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezen túl együttműködési megállapodást írt alá az ÖkoForrás Alapítvánnyal, továbbá közös előadásokat és gyakorlati bemutatókat, valamint oktatásokat is szervez, amelyek helyszínei a Budakeszi Vadaspark (Gyümölcsoltó Boldogasszony napján), és maga a Budakeszi Tündérkert, ahol rendszeres metszési bemutatókat is tartanak. Az ÖkoForrás Alapítvány tagjai közül többen részt is vesznek a fajták tulajdonságainak összegyűjtésében és az adatok felvételezésében.

2016-ban az idősebb fákon sok termőrészt hagytak, hogy minél több gyümölcs legyen látható, azonban májusban két fagyos éjszaka sajnálatos módon véget vetett ezeknek a reményeknek. Alig néhány alma- és körtefán maradtak termések, a cseresznyéken is csak elvétve található pár szem. A remények szerint azonban az elkövetkező években már látható lesz a munka valódi „gyümölcse”.

A Budakeszi Tündérkertben folyó munka elismerését jelenti, hogy 2017 áprilisában Áder János köztársasági elnök hivatalos látogatás keretében tekintette meg a gyűjtemény, és ismerkedett meg az ott folyó értékmentéssel.

MINDENNAPOK

Telepítéskor minden ültetőgödörbe két vödör érett lótrágya kerül, a tápanyag-utánpótlást a fatányérokra terített szalmás trágyával oldják meg. A régi kertben a kiépített öntözőrendszerrel, míg az új kertben tartálykocsival lehet öntözni. (A csemeték megerősödése után a későbbiekben csak komoly szárazság esetén lesz öntözés.)

A növényvédelemre is kiemelt figyelmet fordítanak a szakemberek, az erre a célra felhasznált szerek fajtáját és mennyiségét növényvédő szakmérnök határozza meg. 2016 során az alma lisztharmat és a cseresznye blumeriellás levélfoltossága volt a legerősebb fertőzés, ezekre így különös gondot fordítottak.

Metszés tekintetében jelenleg a koronák kialakítása folyik: az almatermésűeknél ágcsoportos kombinált koronát alakítanak ki, míg csonthéjasok esetében – a könnyebb kezelhetőség érdekében – orsókorona kialakítását kezdték el. A télvégi metszésen kívül nyáron zöldmetszést végeznek és folyamatosan vadalnak, vagyis lemetszik a vadhajtásokat.

1 / 6