Kaán Károly-kilátó

    15613

    A Kaán Károly-kilátó 1988-89-ben épült erdészeti kivitelezésben, a Budai-hegységben található Nagy-Hárs-hegy 454 méteres tetejére. Kő alapzatán helyezkedik el a négy fő tartóoszlop, amelyek vörösfenyőből készültek, a többi faszerkezetét tölgyfából faragták, de nem a hegytetőn, hanem Budakeszi határában, ahonnan helikopteren szállították őket a helyszínre. A kilátót 2,5 millió forintos magánadományból 2016-ban felújították.

    A toronyban felfelé haladva, az egyes szintekről egyre szélesebb panorámában gyönyörködhetünk, míg a legfelső emeleten már teljes körkilátást élvezhetünk. A János-hegy impozáns tömegét szinte közvetlen közelről csodálhatjuk, de a Hármashatár-hegy vidékére is innen láthatunk rá a legjobban.

    Történet:
    A névadó Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnöki oklevelét 1890-ben szerezte meg. A Végzést követő külföldi tanulmányútjai során ismereteit széles körben bővítette, amit később földművelésügyi államtitkárként is kamatoztatott a hazai erdők számára. Az országos erdőgazdálkodás erőskezű szakembereként sokat tett az erdei termékek gazdasági haszonvételének racionalizálásáért, emellett újjászervezte az állami erdőigazgatás rendszerét. Miután Magyarország 1920-ban, a trianoni békeszerződéssel elveszítette erdőterületeinek 84%-át, Kaán, figyelmét, kezdeményezőkészségét és szakértelmét az Alföld átfogó fásítási terveinek szentelte. Fáradozásainak köszönhetően, 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény, ezen túl erdőmérnökként az egyik előharcosa volt a modern szemléletű természetvédelemnek: erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény, amely rendeletileg szabályozta a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint a természeti értékek védelmében lehetővé tette akár a kármegelőző állami kisajátítást is.

    Hol található?: Budai-hegység

    Hogyan közelíthető meg?: Gyalog

    :

    :