A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Érdekesség, hogy Fellegvárhoz is vezető, az ország legszebb panoráma autóútjának nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban
Nyitvatartás
márc. 1. – márc. 31. | minden nap | 9.00 | 17.00 |
ápr. 1. – szept. 30. | minden nap | 9.00 | 18.00 |
okt. 1. – okt. 28. | minden nap | 9.00 | 17.00 |
okt. 29. – nov. 30. | minden nap | 9.00 | 16.00 |
dec. 01. - dec 23. | péntek, szombat, vasárnap | 9.00 | 15.00 |
dec 24., 25. | ZÁRVA | ||
dec 26. - jan. 07. | minden nap | 9.00 | 16.00 |
jan 8. - febr 28. | péntek, szombat, vasárnap | 9.00 | 16.00 |
A változtatás jogát fenntartjuk.
Belépők (2024. január 1-től érvényes árak):
PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!
- felnőtt jegy: 2.500 Ft/fő,
- diák- és nyugdíjas jegy: 1.250 Ft/fő
- gyermek 6 éves korig: ingyenes
- nyugdíjas 70 év felett: ingyenes
Idegenvezetés a Mátyás Király Múzeumnál igényelhető.
Parkolási díjak:
- Vár parkoló
Autó: 900 Ft / 2 óra
A további megkezdett órák 550 Ft / óra
Busz: 1.900 Ft / óra - Bob pálya parkoló
Autó: Hétköznap 1.100 Ft / nap
Hétvége + ünnepnap + hosszú hétvége 1.300 Ft / nap
16 órától 600 Ft
Busz: 1.900 Ft\ óra
További információ:
telefon: : +36 20 9846 174
E-mail: visegrad@pprt.hu
Hol található?: Pilis - Visegrádi-hegység
Kategória: Emlékmű/emlékhely
Hogyan közelíthető meg?: Autó, Gyalog, Kerékpár, Tömegközlekedés
Szolgáltatások: étterem a közelben, információs táblák, parkolóhely, sétautak, szakvezetés