Visegrádi Fellegvár

    240041

    A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

    A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

    Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Érdekesség, hogy Fellegvárhoz is vezető, az ország legszebb panoráma autóútjának nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg.

    A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

    • Szent Korona kiállítás
    • Vártörténeti kiállítás
    • Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
    • Középkori fegyvertörténeti kiállítás
    • Úri vadászat a középkorban

    Nyitvatartás

    márc. 1. – márc. 31.minden nap9.0017.00
    ápr. 1. – szept. 30.minden nap9.0018.00
    okt. 1. – okt. 28.minden nap9.0017.00
    okt. 29. – nov. 30.minden nap9.0016.00
    dec. 01. - dec 23.péntek, szombat, vasárnap9.0015.00
    dec 24., 25.ZÁRVA
    dec 26. - jan. 07.minden nap9.0016.00
    jan 8. - febr 28.péntek, szombat, vasárnap9.0016.00

    A változtatás jogát fenntartjuk.

    Belépők (2024. január 1-től érvényes árak):
    PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!

    • felnőtt jegy: 2.500 Ft/fő,
    • diák- és nyugdíjas jegy: 1.250 Ft/fő
    • gyermek 6 éves korig: ingyenes
    • nyugdíjas 70 év felett: ingyenes

    Idegenvezetés a Mátyás Király Múzeumnál igényelhető.

    Parkolási díjak:

    • Vár parkoló
      Autó:
      900 Ft / 2 óra
      A további megkezdett órák 550 Ft / óra
      Busz: 1.900 Ft / óra
    • Bob pálya parkoló
      Autó:
      Hétköznap 1.100 Ft / nap
      Hétvége + ünnepnap + hosszú hétvége  1.300 Ft / nap
      16 órától  600 Ft
      Busz: 1.900 Ft\ óra

    További információ:

    telefon: : +36 20 9846 174
    E-mail: visegrad@pprt.hu

     

    Hol található?: Pilis - Visegrádi-hegység

    Hogyan közelíthető meg?: Autó, Gyalog, Kerékpár, Tömegközlekedés

    :

    :