Három új denevérfaj jelent meg a Pilisi Parkerdőben

42
forrás: AFP Nimfadenevér

Az örökerdő gazdálkodás során a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei különös gondot fordítanak az erdő biológiai sokféleségének megőrzésére, a meglévő és az újonnan megjelenő fajok óvására. E tevékenység egyik elemeként hátrahagynak holtfákat az általuk kezelt erdőkben. Ezek, az avatatlan szem számára halottnak, „feleslegesnek” tűnő fák egyebek mellett otthont és búvóhelyet nyújthatnak számos fontos állat- és növényfajnak, így a Pilisi Parkerdőben újonnan megjelent nimfadenevérnek, tavi denevérnek és a fehértorkú denevérnek is.

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken a túrázók olykor találkozhatnak kidőlt, úgynevezett lábon száradt fákkal és törzscsonkokkal, vagy természetes bolygatás (pl. villámcsapás, viharkárok) során károsodott egyedekkel. A kirándulókban ilyenkor felmerülhet a kérdés: az erdészek miért hagyják az erdő területén ezeket a korhadt, élettelen, álló vagy fekvő fatörzseket? Az erdei ökoszisztéma körforgásában, a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével szorosan összekapcsolódó örökerdő gazdálkodásban azonban a holtfa is kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ennek egyik oka az, hogy odúlakó madarak és emlősök, valamint gombák, kétéltűek, xilofág (elpusztult fákban, cserjékben vagy a még élő egyedek elpusztult részeiben élő) rovarok, és például denevérek találhatnak otthont a visszahagyott fák odvaiban, üregeiben. A holtfák eltávolítása nagyban károsítaná az erdők biodiverzitását, az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, hisz ezek a fajok mindegyike hasznos feladatot lát el az erdő „működésében”. Az örökerdőkben ugyancsak a holt faanyag képes például az aszályos időszakokban „szivacsként” működve víztartalékot biztosítani a növényzetnek.

„Az erdőgazdálkodási tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a lábon száradt, vagy álló holtfát a lehető legtöbb esetben visszahagyjuk az erdő területén. Csak akkor teszünk kivételt, ha a holtfa turista- vagy kerékpárutakat, letelepedőket vagy műszaki létesítményeket veszélyeztet. Nagy öröm, hogy ennek a szakmai megközelítésnek köszönhetően nem csak a már meglévő, hanem egyes újonnan érkező állatfajok is otthonra találhatnak a Pilisi Parkerdőben. Tevékenységünk eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt évek során három új, eddig a területen ismeretlen denevérfaj is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben, nevesül a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér” – mondta Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének erdőgondnoka.

A különböző denevérfajokat elfogadott kutatási tervek birtokában, hálókkal fogják be a szakemberek. A madaraktól eltérően a denevéreket nem a lábukon, hanem az alkarjukon gyűrűzik meg a kutatók, hogy minél több hasznos adatot (pl. téli és nyári szálláshelyek kapcsolata, vándorlási útvonalak felderítése) tudjanak gyűjteni róluk. A Pilisi Parkerdő területén a tavi, a vízi, a közönséges és a hegyesorrú denevérekre kerül jelölőgyűrű.

„A gyakori tévhitekkel ellentétben, az Európában fellelhető ötvenkét denevérfaj mindegyike rovarevő, vagyis az emberekre nézve teljesen ártalmatlanok. Magyarországon huszonnyolc denevérfaj fordul elő. A denevérek az egyetlen olyan emlősök, amelyek aktív repülésre képesek, a kártevő rovarok elfogyasztásával ráadásul rendkívül sok hasznot hajtanak az embernek. A biodiverzitás és az erdei ökoszisztéma szerves részei, gyakorlatilag azt a tevékenységet végzik éjszaka, amit a madarak napközben” – emelte ki Kováts Dávid, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának természetvédelmi referense.