Pilisi Bioszféra Rezervátum

A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság évek óta hatékonyan és kölcsönösen működik együtt a védett és fokozottan védett, valamint az európai jelentőségű védett területek kezelésében. A világszinten 1976-ban, az UNESCO kezdeményezésére elindított bioszféra-rezervátum hálózatnak a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával?

1981-ben Magyarországon ötödikként, a feladat gyakorlati megvalósítására jött létre az egész Pilis és Visegrádi-hegység területét magában foglaló Pilis Bioszféra Rezervátum dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság akkori vezérigazgatójának kezdeményezésére. A Pilisre kiemelten többfunkciós (védelmi, gazdasági, közjóléti) jellege miatt esett a választás. A terület olyan fajoknak ad otthont, mint a fokozottan védett magyarföldi husáng, a fűrészeslábú szöcske vagy a pannon gyík.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum területe a magyarországi természetjárás bölcsője, kedvelt kirándulóhely, a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás bevezetésének színterévé. Az itt folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében. Az alkalmazott döntéshozatali mechanizmusok és a munkák technológiai kivitelezése (döntés, faanyagmozgatás, feltáró hálózat kialakítás) során a természeti értékek megőrzése kiemelt szempont. A rezervátum területén lévő erdészeti bemutatókon évente több száz szakember fordul meg. A fiatal korosztály szemléletformálása, környezeti nevelése a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészeti erdei iskolájában és a Duna-Ipoly Nemzeti Park esztergomi oktatóközpontjában gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva folyik.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén, a „Parkerdő természetesen” program keretében, a Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is több mint 370 millió forintot fordított aktív természetvédelmi munkákra, mint például vizes élőhely létrehozás, invazív fafaj visszaszorítás, erdőszerkezet átalakítás, erdei iskola-fejlesztés vagy a magyarföldi husáng élőhelyvédelme. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park között kötött keretmegállapodás írásba is foglalja, hogy a két szervezet folyamatos együttműködésével biztosítja a bioszféra rezervátum biológiai sokféleségének, fajainak, élőhelyeinek megőrzését. Fontos közös feladat a fajok folyamatos állapotfelmérése, a látogatói létszám megállapítása, a közjóléti létesítmények fenntartása és felülvizsgálata, az országjelentések közös elkészítése és a szakmai rendezvényeken való közös részvétel.

AJÁNLJUK

LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK