Home Természetvédelem Természetvédelem a Parkerdőben Pilisi Erdőökológiai Kísérlet

Pilisi Erdőökológiai Kísérlet

A Magyar Tudományos Akadémia és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei 2014-től kezdve a Hosszú-hegy 70 éves gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományában öt, jelentősen eltérő megjelenésű állományképet (egyenletes bontás, lék, mikrotarvágás, hagyásfacsoport, kontroll) alakítottak ki. Ezt az öt kezelést hat ismétlésben, nagyvadaktól kerítéssel védett blokkok kialakításával hozták létre úgy, hogy minden egyes blokk más és más vizsgált fahasználati mintaterületen található. Az előremutató kutatás kísérleti körülmények között vizsgálja, hogy a különböző erdészeti beavatkozások – úgynevezett fahasználatok – hogyan változtatják meg a termőhelyi viszonyokat, azaz a mikroklímát és a talajviszonyokat, és mindez hogyan befolyásolja a természetes regenerációt, valamint az erdei élővilág sokféleségét.

A kísérlet alapkutatási újszerűsége abban rejlik, hogy az ehhez hasonló, finomabb léptékű beavatkozások termőhelyi hatásairól jelenleg csak korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre. Hazai viszonylatban eddig még nem volt példa a termőhely, a természetes élővilág és bizonyos növényegyedek egyetlen kísérleti rendszerben történő, kontrollált vizsgálatára. A fahasználat-termőhely-felújulás összefüggéseit feltáró eredmények az erdőgazdálkodás számára gyakorlatba átültethető információkat nyújtanak, míg az erdei élővilág sokféleségére irányuló vizsgálatok a természetvédelem számára szolgáltatnak hasznosítható ismereteket. Az egyes területeken folyamatosan műszerekkel mérik a mikroklíma, a talajviszonyok, az aljnövényzet és egyes állatcsoportok (futóbogarak, pókok, televényférgek) populációinak változásait. A természetes folyamatokat elkerített és kerítés nélküli mintanégyzetekben vizsgálják, így meg tudják figyelni azt is, mennyiben befolyásolja a folyamatokat a növényevő nagyvad fajok jelenléte. A hosszú távú vizsgálatok mellett ez a kísérleti elrendezés egyfajta szabványos kutatási platformként is működik, amelyen rövid, pár éves projekteket is el lehet indítani – amennyiben nem zavarják a fő kísérletet.

Az MTA szakemberei szerint elképzelhető, hogy a klímaváltozás hatására „természetesebbé” válnak erdőink, amivel összefüggésben szükség van a társadalom többségének képzeletében élő erdőkép formálására is. Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint „a legtöbbünk oszlopos fákból álló, templomszerű, idős gazdasági erdőkön szocializálódott”.

A természetes erdők összetettebb látványához nem tudott hozzászokni még a legodaadóbb turista sem. Be kell tehát mutatni, hogy ezekben az erdőkben miért nincs „rend”, és milyen előnyei vannak a változatosabb, de az intenzíven kezelt parkok látványától jelentősebben eltérő erdőképnek. A feltételek javulásával pedig akár visszatérhetnek és megtelepedhetnek azok a nagyragadozók is, amelyek elengedhetetlenek az erdő természetes ökoszisztémájának fenntartásához. Mindezek nyomán az erdő más lesz, titokzatosabb és talán egy kicsit izgalmasabb is, de mindenképpen jobban érzi majd magát.

AJÁNLJUK

LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK