A hazai természetvédelem alapítójaként ismert Kaán Károly erdőmérnök már 1931-ben javasolta a Budai-hegységben fekvő Kis- és Nagy-Szénás hegyek felvételét a védett természeti területek közé. Bár végül a védetté nyilvánításra csak 1951-ben került sor, a területen fennmaradtak az egyedi természeti értékek. Közülük a legismertebb a világon egyedül itt nyíló pilisi len (Linum dolomiticum), de a felnyíló erdőállományok és a zárt gyepek számos további bennszülött növényritkaságnak jelentenek élőhelyet.
A területet 1994-ben erdőrezervátummá nyilvánították, majd 1995-ben elnyerte az Európa Tanács védnökségét biztosító Európa Diplomát. 2003-ban a Duna-Ipoly Nemzeti Park LIFE pályázati forrást nyert az élőhelyek helyreállítására, őrzésére és bemutatására. A projekt megvalósításában a Pilisi Parkerdő Zrt. folyamatosan közreműködött, majd a „Parkerdő természetesen” program keretében maga is jelentős összegeket fordított az élőhely rehabilitációjára.
A Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai tevékenységét az a meggyőződés vezérli, hogy az erdőgazdálkodás és a természetvédelem érdekei, célkitűzései azonosak. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal immár évtizedes szakmai együttműködés köti össze a Pilisi Parkerdőt, számos természetvédelmi programban veszünk közösen részt, egyike ezeknek a Szénás-hegycsoporton található, különleges, nemzetközi hírű flórával és faunával rendelkező természetvédelmi terület fenntartása és gondozása.
Ezért a pályázatok lezárulta után, az elért eredmények fenntartására, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött, amelyhez a helyi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozva 2016-ban a Pilisszentiváni Önkormányzat is csatlakozott. Az együttműködési megállapodás a területen található újabb élőhelyek helyreállítása, a nagyvadak létszámának apasztása, a terület őrzése, továbbá ismeretterjesztés, kutatás és finanszírozás terén ad különféle feladatokat a résztvevőknek.
