Visegrádi Fellegvár

    411

    A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

    A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

    Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Érdekesség, hogy Fellegvárhoz is vezető, az ország legszebb panoráma autóútjának nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg.

    A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

    • Szent Korona kiállítás
    • Vártörténeti kiállítás
    • Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
    • Középkori fegyvertörténeti kiállítás
    • Úri vadászat a középkorban
    • Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató

    Nyitvatartás

    márc. 1. – ápr. 30.minden nap9.0017.00
    máj. 1. – szept. 30.minden nap9.0018.00
    okt. 1. – okt. 26.minden nap9.0017.00
    okt. 27. – dec 01.minden nap9.0016.00
    dec. 02. - dec 23.péntek, szombat, vasárnap10.0016.00
    dec 24.ZÁRVA
    dec 25. - jan. 08.minden nap10.0016.00
    jan 09. - febr 28.péntek, szombat, vasárnap10.0016.00

    Belépők (2010. július 1-jétől érvényes árak):
    PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!

    teljes árú (felnőtt)1700 Ft
    kedvezményes (diák, nyugdíjas)850 Ft
    gyermek 6 éves korigingyenes
    nyugdíjas 70 év felettingyenes
    Panoptikum nélkül teljes árú1400 Ft
    Panoptikum nélküli kedvezményes700 Ft
    családi nap: minden hónap utolsó vasárnapjaA 281/2007 (X.25.) rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyerekek és kísérő szülők) számára ingyenes

    Minden kiállításon gépi idegenvezetés található. Egyéb idegenvezetés a Mátyás Király Múzeumnál igényelhető.

    Parkolási díjak a Fellegvár előtti parkolóban:
    busz: 1200 Ft/óra
    személygépkocsi: 300 Ft/óra

    A Palotajátékok idejére szállás foglalható az Apátkúti vadászházban. Szállóvendégeink részére ingyenes, mindhárom napra szóló napi belépőt, valamint a jegyek árából kedvezményeket tudunk biztosítani.

    További információ:
    telefon: 06-26-398-101
    E-mail: visegrad@pprt.hu

     

    Hol található?: Pilis - Visegrádi-hegység

    Hogyan közelíthető meg?: Autó, Gyalog, Kerékpár, Tömegközlekedés

    Nehézségi fok: Könnyű

    Megközelítés: A Fellegvárat autóval minden évszakban a 11-es Főútról, a Rév utcán keresztül haladva, majd elhagyva a Keresztelő Szent János templomot, a Mátyás Király úton át egy kanyargós szerpentinen, a Panoráma körúton lehet megközelíteni. A távolság kb. 7 km.

    Gyalogosan a visegrádi révállomással szemközt, a 11-es útról balra nyíló Rév utcán sétálva kb. 500 méter után a Keresztelő Szent János templomnál forduljunk balra a Fő utcába. A Fő utcában kb. 200 méter után jobbra nyílik egy keskeny köz, amely a Kálvária lépcsőhöz vezet. A Fő utcából nyíló Kálvária-hegy felé vezető turistaútvonalat ajánljuk. A túraútvonal a Kálvária lépcsőtől indul, az 1853-ban épített kálváriakápolna érintésével, a Kálvária-hegy gerincén és a Vár-hegy délnyugati oldalán kapaszkodik fel a Fellegvárhoz. (Kb. 45 perc.)