Home Séta a Keresztúri-erdőben Nincs jobb, mint egy futóösvény!

Nincs jobb, mint egy futóösvény!

Erdőben futni élvezet

Szeretettel köszöntünk a Keresztúri-erdő futóösvényének rajtjánál. Vannak, akik atlétikai pályákon köröznek, és a parkokban kialakított rugalmas borítású futópályák is egyre népszerűbbek. De aki igazán szerencsés, az erdőben futhat! A terepfutás sok izomcsoportot mozgat meg, fejleszti az egyensúlyérzéket, kíméli az ízületeket. Ráadásul a természet illatait, színeit, hangjait is élvezheted.

Mit kell tudni a futóösvényről?

A kör 4,2 kilométer hosszú, szelíd ívben kanyarog, a lefutott távolságot 50 méterenként az út szélén megjelöltük. Az ösvény keskeny, igazán kényelmesen egy ember fér el rajta. Ezért arra kérünk, hogy a kört jobbra kezdd, és mindig egy irányba fuss.

A Keresztúri-erdőben két nagy bajnok annyit futott, hogy egy amatőrnek elképzelni is kimerítő. Ezen a táblán a Sinkó Györggyel készített interjút olvashatod, a tájfutó táblán Kiss Zoltán futásaival ismerkedhetsz.

Életeleme a futás

Beszélgetés Sinkó György maratoni bajnokkal

Sinkó György későn kezdte a versenyszerű futást, de aztán nagyon belehúzott. Mikor 1983-ban, 31 éves korában Rákoskeresztúrra költözött, maratoni futásban már kétszeres országos bajnok volt, és előző évben a kassai maratoni futó szobrának talapzatába is belevésték nevét. Más sportágakban harmincon túl már levezetnek, de Gyuri maratoni futókhoz illően ekkor még keményen edzett. Annyit futott itt, a Keresztúri-erdőben, mintha kétszer körbefutotta volna az Egyenlítőt. Bemelegítés közben a QR-kódok segítségével Sinkó Gyuri egyperces történeteit is meghallgathatod.

Mikor Keresztúrra kerültél, mindjárt jöttél az erdőbe futni?
Igen, 36 éve költöztem a közeli lakótelepre, azóta szinte minden nap itt vagyok. Akkoriban persze más volt a környék. A Madárdombon még nem álltak házak, Helikopter lakóparknak nyoma se volt. Csak kukoricatábla volt meg lucernás.

Beszéljünk egy kicsit az eredményeidről! 1976-ban váratlanul nyerted meg a maratoni futás országos bajnokságát.
Igen, azon a margitszigeti bajnokságon még nagyon kevesen ismertek. Nem sokkal előtte még sorkatona voltam. Kevesen tudták, hogy mire vagyok képes. 2 óra 21 perccel nyertem, ami nem számított rossz időnek. Aztán jött egy év, amikor a budapesti szakemberek csiszolták a stílusomat. A szolnoki bajnokságon már európai szintű iramot tudtam futni, 2 óra 16 perc 30 másodperc lett az időm.

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
A kassai győzelmemre 1982-ben. Ezt tartom a legnagyobb sikeremnek. Az NDK-s futók korábban néhányszor megvertek, de Kassán sikerült legyőznöm őket. Külön élmény volt, hogy az ottani magyarok is hajtottak előre.

A tartalomból: Első helyen Sinkó ért be a városba. Fantasztikus hangulat, felcsendülő Himnusz és egy majdnem megvámolt győzelmi kristályserleg.

Kassa nincs nagyon messze. A 80-as években a civileknek nehezebb volt utazni. Te azért eljutottál távolabbi versenyekre is?
Voltam Etiópiában maratont futni. Meg azért is voltunk kint, hogy felmérjük, hogy milyen lehetőségek vannak, hogy oda menjünk edzőtáborba

A tartalomból: Sinkó Gyuri nagyon szeretett volna rendszeresen magaslaton edzeni, úgy gondolja, hogy ha ez összejön, a világ élvonalába kerülhetett volna. Nem jött össze!

A 17. kerületiek büszkék lehetnek futóikra. A te bajnoki csúcsodat 1984-ben Kiss Zoltán, becenevén Csonti döntötte meg, aki szintén a Keresztúri-erdőben edzett. Ez az erdő akkoriban a maratoni bajnokok edzőpályája volt?
Igen, szó szerint szomszédok voltunk. Most egy kicsit már távolabb vagyunk egymástól, de akkoriban Csontival együtt is rengeteget futottunk ebben az erdőben.

Te a Keresztúri-erdőhöz nemcsak a futás miatt kötődsz. Ez volt a munkahelyed?
Hát mondhatjuk így is. A nyugdíj előtt mezőőr lettem, ez az erdő is hozzánk tartozott. A kollégák is azt mondták, hogy: Gyuri, megyünk az erdődbe. Én utakat zártam le, nem teljesen szabályosan, de nagyon zavart, hogy telehordták szeméttel. Még civil szemétgyűjtést is szerveztem.

A nagy futások ideje elmúlt. Azért lazábban most is sportolsz?
Most is szeretnék, de sajnos a térdem nem jó, futni nem tudok. Így is szinte naponta jövök ki az erdőbe. Vannak itt futótársaim, akiket lelkesítek, hogy ők fussanak, ha én nem is tudok. Jól érzem itt magam.

Mit mondanál annak, aki most kezd el edzeni, és az a célja, hogy a 4 kilométert lefussa? Mire figyeljen?

A tartalomból: A lényeg a rendszeresség és a fokozatosság. Aztán nevetve: Ezt én sem tudtam betartani!

Sinkó Gyuri a tanácsok után saját elszántságára emlékezik: A sporttársak mindig mondták, hogy „Gyuri nem vagy normális! Már megint többet futottál.” Mert én szerettem futni. 1975-ben a Képes Sport ilyen címmel írt rólam: Életeleme a futás. Hát nekem tényleg az volt!

Vissza a “Séta a Keresztúri-erdőben” kezdőoldalára

AJÁNLJUK

LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK

A weboldal sütiket használ, hogy még jobb felhasználói élményt kínálhassunk. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás