Ez igen, ez erdő!
Két háborús emlékhely között a béke szigetére érkeztünk. A Keresztúri-erdőt jól ismerő szakemberek csak úgy emlegetik: az öreg tölgyes. 4 hektáros terület, a nagy fák 70 éves kocsányos tölgyek. Olyan szépek, hogy még biológusok is hajlamosak túlbecsülni a korukat, száz éves fákról beszélnek. Te, aki végigjártad a tanösvényt tudod, hogy nemhogy 100 éve, de még 1945-ben sem volt itt erdő, az erdészek a világháború után ültették. A környék egyik legnedvesebb területe, ma is gyakran összegyűlik itt a csapadékvíz, ilyenkor idejönnek dagonyázni a vaddisznók. Ha nem tudnád, jegyezd meg, hogy a kocsányos tölgy alföldjeink fafaja, és azért kocsányos, mert a makkok (természetesen a termős virágok is) hosszú, merev virágzati tengelyen (kocsányon) ülnek.
Miért nem ültetnek az egész Alföldre ilyet?
Ha egyszer a kocsányos tölgy a síkvidék őshonos fája, miért látjuk kevés helyen? Ezt a kérdést az erdészek maguknak is feltették, és miután nagy küzdelem után ez az erdőfolt 50 éve fejlődésnek indult, megpróbáltak a környéken több helyen is tölgyet ültetni. Sajnos kevés sikerrel. Néhány száz méterre innen már silányabb a talaj, mélyebben van a víz, hiába szeretnénk, nem marad meg a tölgy. Itt is látjuk, hogy az erdő alján sok az árvacsalán, fecskefű és turbolya, a cserjeszintben a bodza, márpedig ezek nem a kocsányos tölgyesek tipikus növényei. Nagy öröm, hogy a nagy fák 70 éves korukban is egészségesek, ez Pest egyik legszebb kocsányos tölgyese. A Pilisi Parkerdő nagy értéknek tekinti, és a Pesti-síkságon többfelé is megpróbál hasonlót létrehozni. Ám sajnos a globális éghajlatváltozás ellenünk dolgozik.
A nagy szarvasbogár
Ugye láttad a 10. állomáson a kiszáradt nyárfákat? Ott olvashattad, hogy „a Magyarországon honos 6300 bogárfajból legalább 1000 holtfához vagy a holtfákon élő gombákhoz kötődik.” Lássunk egy konkrét példát, a nagy szarvasbogarat, hiszen ez a faj éppen itt és a hasonló erdőkben van otthon, az öreg tölgyesek jellemző állata. Magyarország és egyben Európa legnagyobb bogara. A hím akár 8 cm-re is megnő és rágói jellegzetes aganccsá alakultak, a nőstény kisebb méretű és kevésbé tekintélyes külsejű. A bogarak lárva állapota 3-5 évig tart, aztán kikelnek, és kifejlett állapotukban legfeljebb két hónapig élnek. Ilyenkor aztán a hímeknek és nőstényeknek is rengeteg dolguk van. Meleg júniusi alkonyatban már látni lehet hímeket, amint furcsa, szinte függőleges testtartásban hangos zúgással indulnak párkereső repülésükre. Ha egy nőstényre több hím is rátalál, akkor kegyeiért a fiúk agancsaikat összeakasztva párbajoznak. Párosodás után, július végén a hím szarvasbogarak rövid, de tartalmas élete véget ér. A nőstényeknek még van dolguk. Lerakják petéiket, mégpedig korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe, hogy a kikelő lárvák majd földrögökkel és a bomló faanyaggal táplálkozhassanak. Augusztus végéig még esetleg lehet nőstény szarvasbogarat látni, később már aligha.
Horror a tölgyerdőben
Emlékszel? A 7. állomáson, egy füves puszta mellett arról akartunk meggyőzni téged, hogy ne félj Európa legnagyobb darázsfajától, az óriás tőrösdarázstól, hiszen csak békésen gyűjtögeti a lila színű virágok nektárját. Ahogy a szólás tartja: „A légynek sem tudna ártani.” Az orrszarvúbogárnak viszont igen! A hím orrszarvúbogarat a fején lévő hátra hajló tülökről szinte biztos, hogy megismered. Élőhely tekintetében kevésbé válogatós, mint a szarvasbogár, de a tölgyeseket ő is nagyon szereti. Az óriás tőrösdarazsak nőstényei viszont az orrszarvúbogár lárváira figyelnek, olyan földben hagyott fatuskókat keresnek, amelyekben ezek a lárvák fejlődnek. A darázs beássa magát a korhadékba, megkeresi a bogárlárvát és egy petét helyez rá. A kikelő darázslárva később lassan elfogyasztja az orrszarvúbogár lárvát, bebábozódik, majd darázzsá alakul és előbújik. Aztán mintha mi sem történt volna, elkezd békésen szálldosni a lila virágokra …
Az öreg tölgyes egyre gazdagodó élővilágából a zöld varangytól a fekete harkályig jó néhány fajt érdemes lenne bemutatni, de sajnos ez a tábla betelt. Épp csak egy varangy fér ide.
