Balra lila virágok
Egy „titkos” ösvény bejáratához értél. Most már ki van jelezve, nem lesz nehéz követni, nem is annyira titkos. De azért jó hangulatú, igaz? Próbáljuk megfejteni, hogy miért! Balra, a kis kupacokon tavasztól őszig egy ibolyáskék virágú növény virít. Sűrűn beborítja a talajt, mégpedig télen-nyáron, hiszen a neve: nagy télizöld. Eredeti hazája a Földközi-tenger vidéke, beleértve a Balkán-félszigetet, Törökország északi részét, sőt Észak-Afrikát is. Nálunk eredetileg kerti virág volt. A nagy télizöld vagy másik nevén nagy meténg azért nagy, mert létezik egy kis télizöld vagy kis meténg is, amelynek magassága, leveleinek és virágainak mérete is kisebb, mint rokonáé. A botanikusok jobban örülnek, ha a „kistestvért” látják, hiszen az a Börzsöny és a Mátra gyertyános-tölgyeseiben őshonos növény.
Jobbra bokrok és fák bemutatója
Az út jobb oldalán többféle fát és bokrot találsz. Ha haladó természetbúvár vagy, keress egy kajla (szakszerűbben szólva: aszimmetrikus) levelű szilfát vagy egy kecskerágó bokrot, és állapítsd meg, hogy pontosan melyik fajhoz tartozik. Ha más tudományok iránt érdeklődsz, csak egyetlen fácskára hívjuk fel a figyelmedet, ezt könnyű észrevenni, belóg az ösvény jobb oldalára. Biológia órákon nem tartozik a törzsanyagba, itt viszont sok van belőle. Úgy hívják, hogy kései meggy. Fényes, sötétzöld levelei jellegzetesek. Ezen a fácskán valószínűleg még néhány évig nem találsz erős illatú virágokat, ezért mutatunk egy május 2-án készült fényképet a közelből. A kései meggy tíz éves kora után fordul termőre. Kicsi, kerek termései fürtökben lógnak, nyárra sötét bordók lesznek. Talán már unalmas, de ez is invazív amerikai növény. Sorry. Tudod, hogy a díszfaként ültetett kései meggyet Magyarországon hol találták meg először kivadulva? 1897-ben Pusztaszentlőrincen, vagyis a mai Pestszentlőrincen, valahol a közelben. Az amerikaiak azt is tudják, hogy a gyümölcs maga nem mérgező, de az őszi lomb igen, ezért a legelő állatokra veszélyt jelent. Magyar adatokat nem ismerünk, de jobb a biztonság: Javasoljuk, hogy ne kóstolgasd a kései meggy leveleit!
Borostyánszőnyeg, borostyánfüggöny
A borostyán Skandinávia északi részét kivéve Európa árnyas erdeiben szinte mindenhol otthon van, és a kertekből is jól ismerheted. Elterül a földön, felkúszik a fára, itt előtted elég látványos bemutatót tart. A kertészek néha hadakoznak ellene, de fontos tudnod, hogy nem élősködő, a fás szárából kinövő kapaszkodógyökerek megtapadnak a kérgen, de csak támasztéknak használják. A tápanyagokat és a vizet a talajból saját gyökérrendszerükkel
veszik fel. Tehát ha a kertben meglátod, hogy egy nagy fára borostyán kúszik fel, ne állj neki gondolkodás nélkül a letépkedésének. Akkor lehet szükség a buzgalmadra, ha egy ferdén növő törzset vesznek körül vastag borostyán hajtások. Ez önmagában is „kibillentheti” a fát, ráadásul télen a levelek között összegyűlő hó is növel is a terhelést. Itt, az erdőben nőhetnek ferdén a fák, lehet rajtuk borostyán. A Pilisi Parkerdő támogatja az erdei életközösség sokszínűségét. Márpedig a borostyán virágzata és termése sok rovar- és madárfaj számára fontos táplálék. Lehet, hogy eddig csak a földön elterülő 3 vagy 5 karéjú levelet ismerted, ezeket hívják árnyéklevélnek. Figyeld meg, hogy a magasba felkapaszkodó száron található fénylevelek egész másképp néznek ki. Hosszúkásak, bőrszerűek, a fonákjuk sárgászöld. Virágokat és terméseket a fénylevelek mellett láthatsz.
Búcsú a határkövektől és a Határ-erdőtől
Ha érdekelnek a határkövek, mielőtt a kis ösvényen elindulsz, érdemes megkeresned a képen látható öreg követ. Innen kb. 30 méterre megtalálod. Ha kilépsz a széles útra, fordulj balra, és az út túloldalán a kereszteződés után meglátod.
Ezek a kövek ma már az utat szegélyező régi dísztárgyaknak látszanak, pedig valamikor óriási jelentőségük volt. Mikor a török uralom idején mindenfelé állatok legeltek, bizonytalanok voltak a települések határai. Ezen a vidéken Pest, Cinkota, Keresztúr és Szentlőrincpuszta birtokosai között évszázadokon át zajlottak a határügyi pereskedések. Aztán 1738. december 23-án gróf Grassalkovich Antal földbirtokos és Pest város képviselői között létrejött az írásbeli egyezség, kijelölték a határokat. Ekkor helyezték ki az első határköveket, majd Pest határán 1846-ig összesen 100 nagy határkövet állítottak fel, és az 1930-as években kisebb kövekkel a határvonalat „besűrítették”. Mielőtt elhagyjuk a Határ-erdőt, még egy látnivalót ajánlunk figyelmedbe. A határkő fotójától balra nagy tölgyfák fényképe látható. A fák itt vannak tőlünk 50 méterre, a sétaút túloldalán. Ha van kedved, nézd meg őket!
