A Pilisi Parkerdő a rendszerváltozás után, 1992-ben vállalati besorolást kapott, amivel megszűnt a korábbi költségvetési szervezeti jelleg. A változások logikus folytatása volt 1994-ben a részvénytársasággá alakulás. A kilencvenes évek elejétől tehát a Pilisi Parkerdő egyre inkább a saját gazdálkodására volt utalva, a kapott támogatások fokozatosan megszűntek, 2007 óta pedig alapfeladatai ellátásához költségvetési forrásból közvetlenül nem részesül. Mindez fontos különbség az alapítás időszakához képest, hiszen míg kezdetben a közfeladatok ellátására közvetlen állami forrásokat kapott az erdőgazdaság, addig napjainkban felelős gazdálkodással saját magának kell megteremtenie a társadalmi igények kielégítéséhez szükséges forrásokat.
Ez a szemléletváltás azonban a kezdeti anyagi nehézségek után, a 2000-es évektől kezdve kifejezetten hatékony működést tett lehetővé. A Pilisi Parkerdő a jó gazda gondosságával tekint a kezelésére bízott erdőkre, hiszen csak így tudja ellátni a feladatait. A működés alapját továbbra is az erdőgazdálkodási munka eredménye adja. A megszűnő támogatások után ez a felelős, stabil gazdálkodás jelenti az alapot a sikeres pályázatokhoz, amik újabb lehetőséget teremtenek a térségbeli erdők fejlesztésére.
A főváros térségében azonban hatványozottan jelentkeznek a természetjárással és a természetvédelemmel kapcsolatos igények. A térségben él az ország lakosságának egyharmada, akik számtalan elvárást fogalmaznak meg az erdőkkel kapcsolatban. Az erdőgazdaság – miközben jelentős forrásokat fordít a természeti értékek megőrzését lehetővé tevő gazdálkodási módok alkalmazására – kiszolgálja a gyalogos, a kerékpáros vagy éppen a lovas turizmust, lehetőséget teremt a geocachingre éppúgy, mint a területen végzett különböző kutatásokra és tudományos munkákra. A folyamatosan növekvő feladatmennyiség ellátását a termőhelyi adottságoknál fogva gyengébb minőségű erdőállományok kezeléséből származó bevételek már nem fedezik.
