A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest és környékén 65 ezer hektár erdőterületet kezel, ezeken a területeken évente mintegy 30 millió látogató fordul meg. A Főváros és környékének erdői klíma-, levegőminőség, por elleni és egyéb védelmi szolgáltatásaik mellett mára az itt élők egyik legfontosabb rekreációs és sport helyszínévé váltak. A Corvinus Egyetem nemrégiben hiánypótló kutatás eredményeit publikálta, amelyek meghatározzák az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értékét.
Az erdők Magyarország természeti tőkéjének legfontosabb elemei, amelyek értékét eddig nem mérte fel egyetlen tudományos kutatás sem. Erre tett kísérletet Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna a Corvinus Egyetemen, akik esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Visegrádi-hegységre és a Pilis-hegységre kiterjedő Pilisi Bioszféra Rezervátum rekreációs értékét becsülték meg, melynek erdőterületét a nagyrészt a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli és a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is része.
A Corvinus kutatói az itt található 38,6 ezer hektárnyi terület – főleg hegyvidéki erdő – szabadidős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. Ez annak alapján határozza meg egy terület értékét, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a terület felkeresésére. A számításokhoz a Pilis Bioszféra Rezervátum működését együtt koordináló Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából 2017-és 2018 folyamán végzett látogatószámlálások során gyűjtött adatokból indultak ki, figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is (az átlagos nettó órabér egy részét alapul véve).
Az eredmények szerint a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki. Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5000 forintot ér meg a természetjáróknak. Az erdők nyújtotta nem piaci hasznok ilyen módon történő értékelése segít bemutatni a rekreációs szempontok fontosságát, és ezek figyelembevételét az erdők fenntartásának és kezelésének finanszírozásával kapcsolatban.
Egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint. (Az értéket befolyásolja, hogy a látogatások nagy része a lakóhely közelében megtett rövid erdei sétát jelent, szemben a Pilisre jellemző hosszabb kirándulásokkal.) A magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.
Összevetésképp a brit erdők egynapos látogatásának értékét egy 2010-es tanulmány 3,34 fontra (kb. 1500 forintra), a lengyel erdőkét 2005-ben csaknem 7 euróra (kb. 2700 forint) becsülték, a németek pedig 2011-ben az erdők egy egész évre szóló látogatási lehetőségéért 27 eurót (kb. 10.400 forintot) adtak volna – idézi fel a Corvinus tanulmánya.
A természetjárás kedvelt rekreációs forma, a megtett magyar erdei túrák, séták száma évente mintegy 40-50 millió lehet. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint Magyarország aktív korú lakosságának 48,7 százaléka túrázik legalább alkalmanként (Lengyel- és Németországban ez a szám 85%, illetve 76,4%!). A túrázók a Pilisbe átlagosan 40-50 kilométerről érkeznek, a Prédikálószéki-kilátónál például egy hétvégén akár 15-17 ezren is jártak 2018-as adatok szerint, ami a Covid alatt további 25-30 százalékkal nőtt.
