Tiszta idő van ma?
Ugye jó időben érkeztél? Budapest fölött sokszor szmog lebeg, de néha kisöpri a szél a szennyezést, és kirajzolódnak a távoli csúcsok. Ott fehérlik Vác fölött a Naszály mészkőbányája, a jó szeműek a fűtőmű kéménye fölött felfedezik Ybl Miklós kéttornyú fóti templomát, sőt előfordul, hogy sasszemű fiatalok a távolba meredve a Mátra csúcsairól beszélgetnek. Különleges távcsöveink az átlagos szeműek kedvéért a III. kerület látnivalóira irányulnak.
1. távcső: Megyeri híd
A Megyeri híd néhány száz méterrel kívül esik a III. kerület határán, de ettől még az óbudaiak és az egész budapesti agglomeráció számára rendkívül fontos építmény. Mikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes szavazást rendezett az új híd nevéről, sokan Chuck Norris hídra szavaztak. Nem lett az, kiderült, hogy hidat csak halott magyar emberről lehet elnevezni. Pedig lett volna értelme a Chuck Norris hídnak. Ti is tudjátok, hogy Chuck az, aki elszámolt a végtelenig. Kétszer. És ő az, aki minden problémát megold. Márpedig a Megyeri-híd építői sok problémát megoldottak, sok rekordot felállítottak.
A hatalmas építmény két év alatt elkészült, 2008. szeptember 13-án kerékpáros felvonulással és futóversennyel avatták fel. Budakalász és Káposztásmegyer között a Szentendrei-Dunaág és a Duna főágának átívelésére valójában 5 hidat kellett megépíteni, némelyiket egészen különleges műszaki megoldással. Méretét az mutatja, hogy teljes tömege 300 ezer tonna, harmincszor annyi, mint az Eiffel-toronyé. Talán még Chuck Norrisnak is sok lenne reggelire. A híd mindennek ellenére elegáns, a szakemberek és a laikusok többsége szerint: egyszerűen szép.
2. távcső: Békásmegyeri lakótelep
Békásmegyer a legtöbb ember számára óriási lakótelepet jelent, pedig még ma is megvan az Ófalu, a régi nagyközség megmaradt része. A kis tavakban és pocsolyákban élő békákra rossz idők jöttek, mikor az 1960-as évek végén elkezdték az Ófalu és a Duna közötti síkság feltöltését. Itt tervezték felépíteni Európa legnagyobb panellakás lakótelepét. Az építkezések 1971-ben kezdődtek el, először a Szentendrére vezető út Duna felöli oldalán húzták fel az egyforma, tízemeletes házgyári paneleket. Az első képen ilyeneket láthatsz. A később épült hegy felöli oldal szerkezetére is jobban figyeltek, a házak is jobb minőségűek. Az iskolákra, HÉV-állomásra, szakorvosi rendelőre egy darabig várni kellett, de 1986-ra minden meglett. Szinte minden nagy budapesti lakótelepre igaz, hogy az elkeserítően sivár terepre ültetett fák ma már legalább 30 évesek, szép zöldfelületek alakultak ki. Békásmegyernek az is jót tesz, hogy ide az északnyugati szél a hegyek felől tiszta levegőt hoz. A panorámakép bizonyítja, hogy az előtérben lévő „régi” lakótelepi oldal is fejlődik, a hőszigetelési és felújítási program 2018-ban is folyik.
3. távcső: Távhőkémény
Furcsa nevezetesség, de fontos tájékozódási pont, hozzátartozik a III. kerület képéhez. Budapest legmagasabb építménye 203 méter magas, nevezik FŐTÁV kéménynek vagy Kunigunda fűtőműnek is. 1974-75-ben épült, a piros-fehér négyzeteket 1983-ban, a helikopter-balesetek megelőzésére festették rá. A kéményt a mérgező füstgázok elvezetése érdekében építették ilyen magasra. De mit fűtenek? Békásmegyertől a Komjádi uszodáig kb. 37 ezer lakást és nagyon sok ipari fogyasztót látnak el energiával. A földgáz és fűtőolaj égetésével felmelegített forróvíz jut el az épületek hőközpontjába. Fontos információ, hogy egy vörös vércse pár évek óta a kéményben fészkel, a FŐTÁV 2016-ban webkamerát is felszerelt a költés megfigyelésére. A kémény a fényképészek és filmesek kedvenc helye, az egyik fotózásról készített filmet itt láthatod.
