A rejtett kincsek sziklája

Guckler Károly öröksége

Tanösvényünk kezdőpontján olvashattál már Guckler Károly munkásságáról. Ide, a Guckler-sziklára a tanösvény átadásakor, 2018 őszén került ki emléktáblája. Viharos időkben élt, az erdők békeidőben gyarapodtak, háborúban pusztultak. Ám négy évtizedes budapesti erdőmérnöki munkája során egyre többen értették meg, ami ma már szinte mindenkinek magától értetődő: a budapesti erdők különleges értéket jelentenek a főváros lakói számára.

Maga a szikla – valljuk be – nem olyan látványos, mint a Grand Canyon vagy akár a Zugligeti Libegő melletti Tündér-szikla. Ám arra kiválóan alkalmas, hogy megállj, körülnézz, és ha van kedved, egy kicsit elgondolkozz a kőzetek kialakulásáról, a fák fantasztikus tűrőképességéről és sziklarepesztő erejéről.

Földtan alapfokon

A geológia vagy földtan nagyon szép tudomány – főképp olyanoknak, akik egyszer egy sziklafalban találtak egy gyönyörű kagylót, és elkapta őket évmilliók történetének izgalma. Ugyanakkor félek, veled is megtörtént már, hogy mikor tanárotok 2 perccel becsengetés után magyarázatában a Tethys-óceánhoz ért, körülnéztél, és csupa ásítozó fejet láttál. Pedig vigyázat, itt is mindjárt jön a Tethys (ejtsd: tetisz). Kedves amatőrök! Egyszerű és rövid magyarázatra számíthattok. Kedves profik! Bocsássátok meg a durva egyszerűsítéseket!
A Budai-hegység jellegzetes kőzetei a mészkő és a dolomit jó 200 millió évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a többször egyesülő és szétváló kontinensek éppen egyetlen szuperkontinenst alkottak. Az izgalmas az, hogy a tudósok szerint a Budai-hegység kőzetei nem itt a mi vidékünkön alakultak ki, hanem több ezer kilométer távolságra tőlünk, valahol a mai afrikai partok közelében. Mégpedig – figyelem – a szuperkontinensbe mélyen benyúló Tethys-óceán trópusi sekély vizeiben.

De miből keletkeztek ezek a kőzetek?

A tenger vizét átvilágította és melegítette a napfény, benne egyszerű felépítésű növények, moszatok vagy más néven algák milliárdjai választották ki a meszet; volt, ahol elhalt kagylók és csigák mészvázát is betemette az iszap. A Guckler Károly út melletti legidősebb kőzetek tehát több mint 200 millió éve, az Afrika előtti vizekben képződtek. Ugyanezek a rétegek 55 millió évvel ezelőtt már jóval északabbra jártak. Ismét elborította őket a tenger, és újabb üledék került föléjük. Teltek az évmilliók, szigettengerek és tavak újabb üledéke rakódott az idősebb kőzetekre. Egy geológus, ha kis kalapácsával végigsétál a Hármashatár-hegyi úttól a Virágos-nyeregig, látja, hogy az út menti kőtömbökben éppen melyik korszak üledékei kerültek a felszínre. A hegycsúcsok csak az utolsó néhány százezer évben emelkedtek ki, ekkor alakult ki a Budai-hegység változatos domborzata.

Mészkő, dolomit, tűzkő

A Tábor-hegyi-barlanghoz vezető lejáratnál már olvashattad, hogy a dolomit eredetét tekintve nagyon hasonlít a mészkőhöz, tengeri mészkő átalakulásával képződött. A bányaudvarban láthattad, hogy milyen anyag a dolomitpor. Itt a tanösvény mellett – és sokfelé máshol is – a dolomit mészkővel keveredve alkot kőzetet, a két kőzettípust együtt karbonátos kőzetnek nevezik. Most két képlet következik, ugye ennyi kémia nem fog fájni? A mészkő fő alkotója a kalcit nevű ásvány: CaCO₃, a dolomitban magnézium is van: CaMg(CO₃)₂. Ha egy kőzetben több a kalcit, mészkőről beszélünk, ha több a dolomit, meszes dolomitról.
Most pedig jól nézd meg ezt a fényképet, hogy a sziklán is megtaláld a szép kis páfrány (fodorka) mellett a vöröses lila tűzkő darabokat. A Guckler-sziklában látható tűzkő gumók úgy alakulhattak ki, hogy kovavázú élőlények (valószínűleg kovaszivacsok) vázai felhalmozódtak, és belőlük kovás iszap jött létre, amely a kőzettéválás során rendkívül kemény tűzkővé alakult. A tűzkövet már az ősemberek is bányászták és vágószerszámnak használták. Színe nem mindig ilyen feltűnő, mint itt, sokszor halványszürke, olykor fekete.

A fák mindent kibírnak?

Ezt gondolja az ember, mikor egy lerobbant pesti ház homlokzatán azt látja, hogy a falból kibújik egy bálványfa. Vagy mikor Erdélyben, a Békás-szorosban megcsodálja a sziklákból kinövő fenyőfákat. Persze mindent nem bírnak ki a fák, de itt is láthatod, hogy hársak, kőrisek, juharok, sajmeggyek nőnek ki a sziklából, gyökerükkel körülölelik a köveket. Hát nincs szükségük talajra? Természetesen ha a gyökerek körül lenne talaj, sokkal több tápanyagot tudnának felvenni, de mostoha körülmények között is megélnek, a legfontosabb, hogy vízhez jussanak. Olyan, mintha birkóznának a sziklával. A hajszálgyökerek behatolnak a parányi repedésekbe, aztán megvastagodnak, és ékszerűen szétfeszítik, repesztik a sziklákat. Hova vezet ez a folyamat? Mi lesz így a sziklákból, kövekből? Tudod mi? Talaj!

Sziklákból lesz a talaj

Azért a folyamat annyira nem egyszerű, hogy a fák feldarabolják a sziklákat, és talajt készítenek maguknak. Sok tényező együttes hatásáról van szó. A szakemberek mállásnak nevezik azt a folyamatot, melynek során a kőzetek aprózódnak és kémiailag átalakulnak, ennek megfelelően fizikai, kémiai és biológiai mállást különböztetnek meg. Röviden: A fizikai mállást több tényező okozza, például a hőmérséklet ingadozása és a víz feszítő ereje. A nappalok és az éjszakák hőmérsékletkülönbsége a sivatagban 80°C, de nálunk is lehet 30°C. Hajszálrepedések alakulnak ki, amibe aztán befolyik az eső, a megfagyó víz térfogata megnövekszik, tovább repeszti a kőzetet. A kémiai mállás többféle lehet. Itt a Hármashatár-hegyen például a mészkő és dolomit felszínét a szén-doxid tartalmú csapadékvíz oldja. A biológiai mállás egyik fajtája a fák gyökereinek munkája, de itt is többről van szó. A zuzmókat az egyszerű növényi szervezetek közé szokták sorolni, de a sziklák felszínét már ezek is megbontják. A sokféle növény mellett a hangyáktól a cickányokig számos állatcsoport hozzájárul a biológiai málláshoz. És persze a sokféle tényező erősíti egymás hatását.