Hiszen ez egy városi növény!
Borostyán? Nagy cucc, ilyen otthon, a sötét kertünkben is van! Minek erről tanösvény táblát készíteni? – kérdezheted, ha nem vagy elég nyitott a természet csodáira. Jó, tényleg nem különleges növény, de először is ne feledd, hogy a kerti növények eredetileg a természetben vannak otthon, a borostyán például itt, meg az ehhez hasonló erdőkben. Másodszor meg a borostyánról sok vitát hallani. Igaz az, hogy a fák megmentése érdekében le kell-e tépkedni a törzsekre felkúszó borostyánt? Hát emiatt is érdemes megállni egy szóra.
A természetben hol él?
A borostyán Ciprustól Skandinávia déli részéig sokfelé előfordul, de Európa északi részén kevésbé elterjedt. Az árnyas erdők fás kúszónövénye, nálunk főleg a hegy- és dombvidéki erdőkben láthatod, de ha evezős túrán ártéri erdőben kötsz ki, a parttól kicsit távolabb találkozhatsz vele. Örökzöld lián, amely akár több száz évig és élhet, és bár azt gondolnánk, hogy mindent pillanatok alatt beborít, valójában viszonylag lassan nő. Az igaz, hogy egyetlen egyed az árnyas erdő több száz négyzetméteres darabját képes befedni.
Kétféle levele van
Na ez igazi érdekesség! Aki különösebben nem figyelte meg a növényt, de látott már borostyánt, az a földön elterülő 3 vagy 5 karéjú, sötétzöld leveleit ismeri. Ezt hívják árnyéklevélnek. De ha jobban megfigyeled, a fákra, sziklákra vagy akár a házak falára felkapaszkodó levelei fokozatosan egész más formájúakká válnak. Hosszúkásak, bőrszerűek, a nap felé néző oldalukon fényesek és sötétzöldek, de a fonákjuk sárgászöld színű. Ezek a fénylevelek, virágot és termést ezek mellett figyelhetsz meg. Nem nagyon emlékeztetnek a „földközeli” levelekre, de ezek is ugyanannak borostyán fajnak a levelei. (Zárójeles megjegyzés: A borostyánfélék családjának több mint 500 tagja van, de Európában őshonosan csak a mi közönséges borostyánunk él.)
Borostyán a részegség ellen
A borostyán a görögök és a rómaiak számára is könnyen elérhető növény volt. Ugyanakkor a bor és mámor istene a görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiaknál Bacchus volt, a borostyánt az ő szent növényüknek tartották. Homlokukon ott volt a szőlőlevélből és borostyánlevelekből font koszorú. Plutarkhosz feljegyezte, hogy a borostyánból font koszorú megóv a részegségtől. Sőt a bor okozta mámor hatástalanítására az összezúzott borostyánlevelek forralt borba keverését ajánlották. A módszer tudományos bizonyítékait nem ismerjük. Lehet, hogy érdemesebb mértékletesen inni, mint utólag borostyán segítségével józanodni?
Érvek a borostyánok eltávolítása mellett
A hiedelem az, hogy a borostyán előbb-utóbb megöli a fákat, ezért le kell szaggatni róluk. A borostyán ártalmas, mert
- Élősködő. Elszívja a tápanyagot.
Nem, a borostyán nem élősködő. A fás szárából kinövő kapaszkodógyökerek megtapadnak a kérgen, de csak támasztéknak használják. A tápanyagokat és a vizet a talajból saját gyökérrendszerükkel veszik fel.
- Súlya miatt kibillenti a fát.
Ennek van alapja. Ha a fa koronája nagyon aszimmetrikus, és a sűrű borostyán félrehúzza, akkor előfordulhat, hogy veszélyezteti a fa egyensúlyát. Ám ez ritkán fordul elő.
- Elveszi a napfényt.
Egyes kertészek úgy tartják, hogy ha időben nem távolítják el a borostyánt, akkor a fa koronáján szétterjedő borostyán elveszi a napfényt a fa levelei elől, ezért néhány éven belül a fa is elpusztul. Valójában ha egy fa lombkoronája egészséges, akkor árnyékukkal éppen a fa levelei korlátozzák a borostyán növekedését. Annál is inkább, mert a fára felkúszó idős, termő hajtások már nem növekednek intenzíven, nem érik el az oldalágakat.
Miért érdemes békén hagyni a borostyánokat?
A borostyán virágzata és termése rendkívül fontos táplálékot jelentenek számos rovar- és madárfajnak. Ezen kívül a leveles hajtások búvóhelyül is szolgálnak gerinctelenek, madarak, de akár denevérek számára is. Persze ennek ellenére előfordulhat, hogy egy kertben álló, ferdén növő fáról el kell távolítani a borostyánt, hiszen egy szép fa kidőlése nagyobb kár lenne, mint a borostyánborítás eltűnése. Szerencsére az erdőkben senki nem akarja a borostyánokat leszaggatni. Különösen igaz ez a Pilisi Parkerdőre, ahol az erdészek célja nem a fakitermelés, hanem az erdei életközösség sokszínűségének fenntartása, sőt gazdagítása. A budai, óbudai erdőkben ez a szemlélet egyre erősödik.
Hogyan szaporodik a borostyán?
Zöldessárga, illatos virágai gömbös fejecskékben nyílnak, mégpedig szeptember végén vagy már októberben. Nektárja és pollenje a beporzó rovarok számára a késő őszi időben fontos táplálékot jelent. A késői virágzás következtében borsó nagyságú álbogyó termése igazán csak következő tavasszal érik be, ekkor ibolyásfekete színű. A rendkívül tápláló bogyók fontos táplálékai a verébnél nagyobb énekesmadaraknak, például az énekes rigónak, léprigónak, szőlőrigónak, fekete rigónak.
Itt is, ott is: mogyorós hólyagfa
Ha tovább indulsz, az út mindkét oldalán sok mogyorós hólyagfát fogsz látni. Nyáron és ősszel felfújt, sárgászöld tokjai fürtökben csüngenek a kis fákról. Jól figyeld meg, lesz még szó róla! Okostelefonon megnézheted, hogy milyen termést keress!
