Vackor a Virágos-nyeregben

Áprilisban körüldongják a rovarok

A tanösvény fordulópontjához, a Virágos-nyeregbe érkeztél. Egy 1926-os térképen már szerepel a Virágos-nyereg elnevezés, ennél csak régebben kaphatta a nevét. A Vihar-hegy és Csúcs-hegy közötti nyereg a névadás idején biztos virágosabb volt, mint most, de a forgalmas földutaktól távolabb most is virágos a rét. Az áprilisban készült fényképen a sárgán ragyogó, védett tavaszi héricsek mögött homályosan feltűnik egy fehéren virágzó fa. Aztán már élesen is látjuk: igen, ez a mellettünk álló vadkörte vagy vackor.

Süsü kedvence a vadkörte

Csukás István mesehőse, Süsü így énekelt róla:

Jaj, de finom a vadkörte, más néven a vackor!
Eszegetném reggel, délben és délután hatkor.
Húsa roppan, leve csorran, harapd gyorsan akkor!
S szádban marad a vadkörte, más néven a vackor.

Ugye Süsü Vadkörte-dalát láttad már rajzfilmen? Süsü alakját felidézheted a film bevezető dalával:

Csukás és az épülő kommunizmus

Csukás István, Süsü atyja otthon van ezen a tájon, hiszen a Kunságból származó költő, meseíró negyven éve Budapest III. kerületében él. 2013-ban Óbuda díszpolgára lett. Már diákköltőként felismerték tehetségét, de ’56 után nem volt esélye a publikálásra. 13 évvel idősebb barátja, Kormos István, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője egyszerű szavakkal terelte a gyerekirodalom felé: „Ne nyomorogj itt, tessék a gyerekeknek írni”. A sikeres könyvek után egy kis baráti segítséggel gyerekfilmes forgatókönyvek írásához is megnyílt az út. Tehát Mirr-Murr, a kandúr, Süsü, a sárkány, Bagaméri és még tucatnyi mesehős közvetve Kádár Jánosnak köszönhető, akinek rendszere nem hagyta Csukást költőként érvényesülni. De ne feledkezzünk meg Kormos Istvánról sem.

Kormos, Vackor és Rákosi

Kormos, a nagyszerű költő, író és műfordító nem jószántából ült évtizedekig a Móra Könyvkiadóban – már amikor nem bohém, viharos életét élte. Első versei már 1943-ban, 20 éves korában megjelentek, de az ’50-es években költőként elhallgatott. Egészen 1971-ig csak meséi, gyerekversei és műfordításai jelentek meg. Mégsem mondhatjuk, hogy nem alkotott maradandót. Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról című műve 1956-ban jelent meg, azokban az években írta, mikor Rákosi Mátyás miatt, mint költő hallgatásra kényszerült. Vackor viszont fantasztikus karriert futott be. Tovább folytatódó kalandjai Reich Károly elbűvölő rajzaival újra és újra megjelentek, így a kismackót a mai gyerekek is ismerhetik. Talán emlékszel rá, hogy Vackor, a piszén pisze kölyökmackó sokáig nem szerette a mézet. Ezt mondta:

Én legjobban a világon
túl minden méznyalintáson,
a jó vadkörtét kívánom,
vadkörtét – illetve vackort;
vackort adjatok nekem!

Aligha véletlen, hogy a vackor Kormos István után Csukás István meséjében is fontos szerepet kapott. A politikai elnyomásból emlékezetes mesék születtek. A történet szép, de az utóíze fanyar. Olyan, mint a vackor.

A vadkörtefa

Ha a fán már megjelentek a 2-3 cm átmérőjű gömbölyded termések, akkor könnyen megismerheted. A levelét a vadalmával lehet összekeverni, de attól nagyon hosszú levélnyele különbözteti meg. Levelei bőrszerűek, felső oldalukon sötétzöldek. Áprilisban fehér virágain nyüzsögnek a rovarok – különösen akkor, ha meleg idő van. Érett termése szeptember-októberben sárgából barnára, majd feketére színeződik, végül szőnyegszerűen beborítja a fák alját. Sok emlősállat kedvelt tápláléka, a legnagyobbaké is. Ezt nemcsak a mesék, de egy szólás is bizonyítja: Válogat, mint jóllakott medve a vackorban. Kányádi Sándor életében meghatározó volt a Székelyföld és a természet szeretete. Ahogy minden más témáról, a medvékről és vackorról is nagyon pontosan fogalmazott. Ha ő azt írta, hogy a medvék „ősz jöttével vackorásznak”, akkor hihetünk neki. Itt és most okostelefonon vagy később otthon érdemes elolvasnod Édes málna, kásás vackor című versét. Az emberek a fa szottyos terméséből pálinkát főznek. A vadkörtefa rovarvilága kimondottan gazdag, de az odvassá váló idős törzsek sok madár- és emlősfajnak is fészkelő- és búvóhelyet adnak.

A vadkörte hosszú életű fa, akár 150 évig is elél. Jól bírja a meleget és a szárazságot, kedveli a napfényes helyeket. Nem válogatós. Az alföldi legelőktől a hegyvidéki erdőszélekig sokfelé megél, csak a magas hegyeket kerüli. Szép vadkörte hagyásfák állnak fás legelőkön. Az erdő belsejében nyúlánk fa lehet, akár 20 méteresre is megnő. Szabadon állva viszont koronája gömbölydeddé válik, oldalágai a törzstől gyakran lehajlanak. Ahány vadkörtefa, annyi forma. Fájából szép faragások készíthetők, ezt a pásztorok már évszázadokkal ezelőtt tudták. A faszobrászok, műbútorasztalosok, faesztergályosok ma is megbecsülik. Közép-Európában a legtöbb pipa vadkörtefából készül. A vadkörtékkel az erdőgazdálkodók sokáig nem törődtek, vagy megmaradtak, vagy nem. A Pilisi Parkerdő erdészei ma már tudják, hogy ha a tölgyek között itt-ott felbukkanó úgynevezett „elegyfajokat” is megőrzik, az erdő nemcsak színesebb, de egészségesebb, betegségekkel szemben ellenállóbb is lesz. Szelíd beavatkozásokkal lehet segíteni a ritkább fákat, az ehhez hasonló erdőkben például a barkócafát, lisztes berkenyét, molyhos tölgyet és vadkörtét. Érdekes, földig lehajló ágú vadkörtefa áll innen 50 méterre. A jelzéseket követve a réten fölfelé indulj tovább, arra folytatódik a tanösvény. Közben érdemes megnézned a képen látható vackorfát.

Híres magyar vadkörtefák

A vackorfákat szeretik az emberek. Ezt bizonyítja, hogy az Ökotárs Alapítvány Év Fája versenyében évről évre jól szerepelnek a vadkörték. A Csehországból indult versenyt Magyarországon 2010 óta rendezik meg. Olyan fákat érdemes nevezni, amelyek fontosak
a közösség számára. 2013-ban a gödöllői vackorfa lett az Év Fája. A vadkörték között igazi faóriásnak számít. Ám az kevés lenne, hogy a Szent István Egyetem botanikus kertjében áll egy terebélyes fa, a helybeliek kedves vackorjuk legendáját is ápolják. A történet szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefára menekült… És ahogy kell, romantikus történet is kapcsolódik a fához. A magyarság számára oly kedves Erzsébet királyné, Sissi őszi kilovaglás közben pillantotta meg a vadkörtét. Megállította száguldó paripáját, lelkesen megölelte a vén fát, majd jóízűen falatozott földre hullott, érett gyümölcseiből. Innentől kezdve gyakran látogatta a matuzsálemet. Állítólag Sissi itt ismerkedett meg Andrássy gróffal is, aki fülig szerelmes lett belé, ezért a gödöllőiek azóta is a szerelmesek fájaként tartják számon a jó öreg vackort.
A vackorfák jó szereplése az Év Fája versenyben folytatódott. 2014-ben a szatmárcsekei vadkörte, 2015-ben a délegyházi vackor lett döntős, utóbbi Délegyháza község címerében is szerepel.

Vissza a “Séta a Guckler Károly Tanösvényen” kezdőoldalára