De hiszen most is Óbudán vagyunk! – mondhatod teljes joggal. A Hármashatár-hegy a 19. században azért kapta nevét, mert Pest, Buda és Óbuda egyesülése, vagyis 1873 előtt a hegytetőn találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa. Ahhoz, hogy fel tudd idézni a ma már 130 ezres kerület egykori hangulatát, szemeddel keresd a nevezetességeket. Ha van okostelefonod, akkor előtte nézd meg azt a 2 perces légi videót, amely szinte minden fontos óbudai nevezetességet bemutat. Ha mozgóképet nem tudsz nézni, itt láthatsz fotókat. A mozit meg elmeséljük, sőt hozzá egy kis várostörténetet is.
Végre látjuk Óbudát!
Óbuda filmje szavakban
Mindjárt az első képen, hála a Civertan Stúdiónak, madártávlatból az óbudai Fő teret láthatod, ahol 2013 óta Szindbád szobra is őrzi Krúdy és a régi óbudai kiskocsmák emlékét. A kiskocsmák igazán akkor szaporodtak el, mikor a szőlőgyökértetű pusztítása után a vendégeknek óbudai bort már nem tudtak kínálni. A képbe beúszik a Zichy kastély, amelynek egyik melléképületében bújik meg az Óbudai Múzeum. Ott minden fontosat meg lehet tudni az utolsó kétszáz évről, egy mezővárosból lett óriási budapesti kerület történetéről. A repülőgép és a kamera viszont könnyedén visszarepülnek akár 2 évezredet is az időben. Lebegnek kicsit az aquincumi polgárváros és a katonai amfiteátrum fölött, amely a római Colosseumnál is nagyobb.
Népek hazája, Óbuda!
Így már hihetővé válik, hogy Aquincum lakossága fénykorában, a 3. században 50-60 ezer fő lehetett. Óbuda a középkorban is jelentős város volt, királyi, majd királynéi központ. Ám a középkori Óbuda épületei szinte nyom nélkül eltűntek. A török uralom utáni növekedés lassú volt, 1872-ben, tehát közvetlenül Budapest létrejötte előtt Óbuda lakóinak száma csupán 16 ezer fő volt. Többségük német anyanyelvű. A német szőlősgazdák utódai minden évben krumplibúcsút tartanak, és ma is büszkén vállalják a szabadban végzett mezítlábas munkára utaló Braunhaxler, vagyis barnalábú nevet. Békében éltek együtt a zsidókkal, akik már a 14. században feltűntek Óbudán, de nagyobb számban a németekhez hasonlóan a 18. század végén, a Zichyek védelmével telepedtek le. A légi videóban feltűnik az óbudai zsinagóga, jó szeműek innen, a hegyről is felfedezhetik két tízemeletes háztömb között, közel a Dunához. A szép klasszicista épületet 1821-ben szentelték fel.
Budapest létrejötte után Óbudán is gyors iparosodás indult, ami eleinte jól megfért a nyelvi sokszínűséggel. A németeken és zsidókon kívül szlovákok is letelepedtek Óbudán, a 19. század végén ők voltak a kőművesek és ácsok a nagy pesti építkezéseken. A Kaszásdűlőn és a Római környékén pedig bolgárkertészek művelték a földet. Magyarok főképpen a közigazgatásban és az oktatásban dolgoztak. Óbudán egészen az első világháborúig a többség németül beszélt.
A történelmi távlatok után most szuper távcsöveink segítségével szemügyre vehetsz néhány figyelemre méltó nevezetességet.
1. távcső: Árpád-híd
Budapesten nagy szükség volt egy északi közúti hídra, építését már 1903-ban elhatározták, de csak 1939-ben kezdték meg. Ezen a helyen hidat építeni komoly műszaki feladat volt, hiszen a kétágú Hajógyári-sziget déli és a Margit-sziget északi csúcsa miatt a Dunának itt 4 ága van. Ahhoz, hogy a híd majdnem 1 kilométeren át egyenesen haladhasson, a Margit-szigetet 130 méterrel meg kellett hosszabbítani. 1943-ban a hídfők már álltak, de az építkezést a világháború miatt le kellett állítani. Aztán 1948-ban újra nekiláttak a munkának, 1950-ben az UVATERV tervezőiroda fotósa tűéles képen örökítette meg az építkezést.
A fotón még a Guckler Károly út alatti háborús fakivágások nyomai is felfedezhetők. A hidat 1950-ben Sztálin híd néven adták át, 1956-ban kapta meg az eredetileg tervezett Árpád híd nevet. 1980 és ’84 között úgy lett 2-szer 3 sávos, hogy valójában jobbra-balra egy-egy új hidat építettek hozzá. Ekkorra a tízemeletes házak a környéken mindenhol évek óta felépültek, de az Árpád híd lehajtóinak építése a Flórián tér környékét újra feldúlta. Okostelefonodon megnézhetsz egy fotót, amely ezt az állapotot örökíti meg. Nem ment könnyen, de megvalósult a nagy álom, amiről Krúdy némi iróniával ezt írta: „Az óbudaiak 1867 óta azt hiszik, hogy akkor jutnak a Mennyországba, ha már a maguk hídján mennek át a másik világra a Dunán.
2. távcső: Faluház
Ugye látod a messzelátóban azt a kék és zöld színekben játszó végtelenül hosszú házat? Ha budapesti vagy, akkor hallottad már, ez az ország legnagyobb lakóháza. 315 méter hosszan nyúlik el a Flórián tér oldalán és körülbelül 3 ezer ember lakik benne, mint máshol egy faluban. Ezért lett a „csúfneve” Faluház. QR-kóddal megnézhetsz egy 1972-ben készült fényképet, amelyen már áll az 1970-ben elkészült Faluház, de az előtérben még dolgozik a dózer a földszintes házak lebontásán. A régi házaktól megválni fájdalmas lehetett, még akkor is, ha a háborúban sérült, rossz állapotú lakások sötétek, nedvesek voltak. A másik telefonnal hozzáférhető fotón a Faluház közelében punk fiatalok keresik a helyüket.
A Faluház lakásai ma rendkívül keresettek, ami a 2010-ben befejeződött energetikai felújításnak köszönhető. A finanszírozáshoz az EU 1 millió eurós támogatása mellett szükség volt az állami panelprogramra és a lakók által felvett hitelre is, ami nagyon hamar megtérült. A homlokzatra és a tetőre 10 cm-es hőszigetelés került, 1800 ajtót és ablakot cseréltek ki, a tetőre 125 napkollektort telepítettek, megújult a fűtési rendszer is. A homlokzat kék-zöld színezése a kék szőlő fürtjeire és levelére utal. A felújításról az interneten sok részletet találsz, hiszen az Óbudai Önkormányzat a pályázatoknak megfelelően példásan népszerűsítette a programot. A klímaváltozás elleni küzdelem szakértői ma sokkal vastagabb szigetelést tennének a falakra, de óriási dolog volt, hogy a 2000-es években ez a mintaprojekt megvalósult. Óbuda-Békásmegyeren, ahol 130 ezer lakosból 70 ezren panellakásokban laknak. A jó példa azóta terjed.
3. távcső: Kiscelli kastély
A Kiscell név a Zichyeknek köszönhető. Egy ausztriai zarándoklat után Óbuda birtokosa, Zichy Péter 1723-ban kápolnát épített az mariazelli kegyszobor másolatának. Ettől kezdve a helyett Klein Mariazellnek, magyarul Kiscellnek nevezték. Kolostor épült, laktanyává majd hadikórházzá alakult, az épületek rommá váltak, de a bútorgyáros Schmidt Miksa kastéllyá alakította, aztán a 2. világháború megint tönkretette. Most egyre népszerűbb múzeum és kiállítóhely. Az egyik QR-kód hosszabb kastélytörténethez vezet, amelyben Schmidt Miksa egykori szeretőjét meggyilkolják, a másik egy videóhoz, amely nem bulvár, hanem szép tervekről szól.
A mai Kiscell helyén már a középkorban is álltak épültek, de fellendülése a Zichyekhez kötődik. Az óbudai birtok feje, Zichy Péter és testvére László az 1700-as évek legelején az ausztriai Mariazellben vettek részt zarándoklaton. Ott úgy döntöttek, hogy elhozzák Magyarországra a csodatevő Mária-szobor másolatát. Zichy Péter a Madonnát először zsámbéki várkastélyuk kápolnájában helyezte el, de 1724-ben a mai Kiscelli kastélytól keletre külön kápolnát építettek a festett faszobornak. Az 1730-as évek végén a kegyhely egyházi szolgálatára trinitárius szerzeteseket hívtak, majd Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna megrendelésére megkezdődött a fogolykiváltó trinitáriusok templomának és kolostorának építése. Ahhoz hogy a foglyok kiváltásához szükséges pénzt összegyűjtsék, a szerzeteseknek szükségük volt a tömegesen érkező zarándokokra, akik a Kiscelli Madonna miatt gyalogoltak föl a fennsíkra. A kegyszobor ma is látható a Szent Péter és Pál plébániatemplomban, ahol – mint arra nyilván jól emlékszel, hiszen már jártál a tanösvény 2. állomásán – a 19. század elején Kollár István amatőr tájképfestő volt a plébános. Hogy a fogolykiváltó szerzetesek milyen foglyokat váltottak ki és miért, azt egy ilyen rövid összefoglalóból sajnos nem fogod megtudni. Kutass tovább! Kiscell népszerű búcsújáróhely lett, de 1784-ben II. József a trinitárius rendet feloszlatta. A templomot átalakították laktanyává. A 19. század elején hadikórház lett belőle, majd azt is bezárták, 1890-ben az épületben szükséglakásokat alakítottak ki. Ám a történet ezzel nem ért véget, 1910-ben az épületet Schmidt Miksa bútorgyáros megvásárolta. Schmidt 1935-ben bekövetkezett haláláig szépült a kastély és a környező park, ugyanakkor titkos szellemek bolyongtak a falak között. A korabeli bulvárban vezető hír volt, hogy Schmidt Miksa bútorgyáros szeretőjét, Turcsányi „Mágnás” Elzát meggyilkolták. Elza maga egyáltalán nem volt mágnás, legfeljebb az ügyfelei, őt magát luxusprostituáltnak nevezhetnénk. A gyilkosság lent történt a városban, maga a bútorgyáros is inkább Bécsben és Pesten lakott, ám Elzával kapcsolatos élményei Kiscellhez kötötték. Érzelmének komolyságát bizonyítja, hogy a kastélyban kápolnát rendezett be Elza emlékének.
Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a Kiscelli Múzeum és a körülötte lévő park megújításának terveiről beszél.
Kiscell nevét a geológusok a kiscelli agyagról ismerik, az országban sokfelé megtalálható. Ezen a környéken már a római időktől a téglagyártás alapanyagaként használták, később, a 19. század közepétől a 20. század közepéig az agyagbányák meghatározták Óbuda gazdaságát és városképét. A Bécsi út fölött a Szépvölgyi úttól a Vörösvári útig (és tovább) óriási agyagbányák és téglagyárak sorakoztak. Meglepő, hogy az utolsó téglagyárat csak 1975-ben zárták be és bontották le, a bányagödrök feltöltése után helyükre bevásárlóközpontok kerültek.
